Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

kötelezés mellőzése a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti [Mt. 61. § (1) bekezdés]. Vitás volt a gyakorlatban, hogy a munkáltató melyik időponttól érvényesítheti a felelős beosztású dolgozójával szemben a kártérítési követelést. A kártérítés érvényesítésére feljogosított s egyben kötelezett dolgozót e kötelezettség teljesítése attól az időponttól terheli, amikortól az ügyben a felelősségre vonásról intézkednie kellett volna. A társadalmi tulajdon fokozott védelme és megóvása is ezt követeli meg. Ehhez képest a felelős beosztású dolgozóval szemben a kártérítés érvényesítésének elmulasztásáért az anyagi felelősséget már attól az időponttól meg lehet állapítani, amikor az adott körülmények között a közvetlen károkozó felelősségre vonásáról intézkednie kellett volna, ezt a kötelezettségét azonban vétkesen elmulasztotta. MK 22. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A vállalat dolgozóinak vagy egy részüknek kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényére a dolgozó által bevitt — akár a saját, akár a vállalat tulajdonában álló — dologban bekövetkezett kár esetében az anyagi felelősségre irányadó jogszabály meghatározása attól függ, hogy a károkozás a munkaviszonnyal kapcsolatos-e. A munkaügyi gyakorlatban nem volt egységes a jogi megítélés abban a kérdésben, hogyha a vállalat dolgozóinak vagy egy részének a rendezvényre a dolgozó által bevitt — akár saját, akár a vállalat tulajdonában álló — dologban kár következett be, ennek a kárnak a megtérítésére milyen anyagi jogszabály rendelkezése az irányadó. Ebben a kérdésben abból kell kiindulni, hogy az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaügyi vita csak a dolgozó és a munkáltató között merülhet fel, éspedig a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben. Az említett rendezvények egyike sem esik a munkaviszony területére, tehát a felmerült káresetből fakadó kártérítési igény érvényesítése általában nem tekinthető munkaügyi vitának, akkor sem, ha a kárt a vállalat dolgozója okozta. Még kevésbé lehet munkaügyi vitáról szó az Mt. 63. §-ának már előbb említett (1) bekezdése értelmében akkor, ha 40