Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs akadálya. Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről kellő érdek nélkül történik, és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától elesik (pl. felmondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől stb.). A jogoknak ilyen, a társadalmi rendeltetésüktől eltérő gyakorlása az Mt. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében nem megengedett, s a dolgozót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. MK 7. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A munkáltató nem kötelezhető arra, hogy a dolgozónak más munkáltatóhoz való áthelyezéséhez hozzájáruljon. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra az esetekre, amikor a dolgozó nem államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervtől ilyen szervhez áthelyezését kéri, feltéve, hogy az új munkahely elfoglalására megjelölt idő a dolgozóra irányadó felmondási időnél nem rövidebb. Ebben az esetben szükséges az áthelyező szerv vagy vállalat hozzájárulása. Nem vonatkozik továbbá ez a rendelkezés arra az esetre sem, ha az áthelyezésre a külön rendelkezésben megjelölt tervszerű (szervezett) munkaerőátcsoportosítás keretében kerül sor, illetőleg — munkahely felajánlásának hiányában — másik munkáltató a dolgozó áthelyezését kéri [Mt. V. 20. §-ának (1) bekezdése, Mt. V. 26. § (3) bekezdése]. Az Mt. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszony a dolgozónak más munkáltatóhoz történt áthelyezésével megszűnik. Ebben a két munkáltatónak egymással és a dolgozóval meg kell állapodnia. Vitás volt a gyakorlatban, hogy ha a munkáltató az áthelyezéshez nem járul hozzá, a dolgozó e miatt munkaügyi vitát kezdeményezhet-e (Mt. 4. §), s az áthelyezéshez hozzá nem járuló munkáltatót a munkaügyi vitát eldöntő szerv az áthelyezéshez való hozzájárulásra kötelezheti-e. Az Mt. 4. §-ához fűzött miniszteri indokolás 3. pontja szerint a dolgozó a munkáltató intézkedései ellen kérelemmel élhet, kivéve, ha — a 17