Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

hogy ilyen esetben a munkáltató nem az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján vétkességére tekintet nélkül, hanem az Mt. V. 83. §-ának (2) bekezdése alapján csak vétkességének fennállása esetén tartozik felelősséggel. b) A munkáltatónak az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésén és az Mt. V. 83. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelőssége vétkesség nélküli felelősség, nincs tehát jelentősége annak, hogy a kár okozása a munkáltatónak felróható-e. A munkáltatónak ezért a kárt akkor is meg kell térítenie, ha vétkesség nem terheli. E szigorú felelősség alól csak az Mt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint van kimentésnek helye. A munkáltató baleset esetén a felelősség alól csupán annak bizonyításával mentesül, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ehhez képest balesetből és foglalkozási betegségből eredő kártérítési felelősség elbírálása során az alábbiakat kell figyelembe venni. Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésében említett „munkaviszony kerete" és a (2) bekezdésben említett „működési kör" nem azonos fogalmak. A „munkaviszony kerete" kifejezés — amint ez az a) pontban kifejtettekből is kitűnik — arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felel, a „működési kör" viszont a munkáltatónak a felelősség alóli mentesülésével áll szoros összefüggésben. A kimentés alapja ugyanis az, hogy a munkaviszony keretében kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett kár olyan okból következett be, amely nincs kapcsolatban a munkáltató működésével, és azt a munkáltató nem is háríthatta el. A kimentésnek az említett körre való korlátozásából következik, hogy ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a munkáltató feleiőssége akkor is fennáll, ha az előidéző ok nem volt elhárítható. Abban a kérdésben, hogy a károsodást előidéző ok mikor esik a munkáltató működési körén kívül, általános — minden esetre kiterjedő — eligazítást nem lehet adni. A munkáltatók működési köre és a károsodást előidéző okok ugyanis igen változatosak. Ezért a munkáltató működési köre, feladata, tevékenysége és a károsodást előidéző ok közötti összefüggést esetenként kell megvizsgálni. Általában a munkáltató működési köréhez tartoznak a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok. Személyi magatartáson mindazoknak a szemé138