Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

lyeknek a magatartását is érteni kell, akiknek jelenlétét a munkáltató lehetővé tette (saját és más munkáltató dolgozói, hatósági kiküldöttek, üzletfelek, látogatók stb.). A működési kör nem korlátozódik a munkáltató telephelyére, a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. Sajátosan alakul ez az összefüggés abban az esetben, ha a dolgozó a munkáját állandó jelleggel vagy rendszeresen telephelyén kívül végzi és a munkavégzés során a dolgozó a munka jellege és a munkavégzés körülményei folytán a baleset veszélyének rajta kívül eső okból ki van téve (köztisztasági dolgozók, postai kézbesítők, kéményseprők, helyszínen javítószerelő munkát végzők stb.). Ilyen esetben általában azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak isi számolnia kell. Ezért az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért való felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén kívül eső ok idézte elő. Az esetben, amikor a károsodást a munkáltató működési körén kívül eső ok idézte elő, a munkáltató a felelősség alól akkor mentesülhet, ha a károsodás oka objektíve elháríthatatlan volt. A villámcsapás például mint természeti erő kívül esik a munkáltató működési körén, adott esetben azonban elvárható a munkáltatótól, hogy a károsodást villámhárító felszerelésével kiküszöbölje. A fentiekből kitűnően a munkáltatónak a felelősség alóli mentesülése szemponjtából annak van jelentősége, hogy a károsodást előidéző ok és a munkáltató működése közötti okozati összefüggés megállapítható-e. Az okozati összefüggés megléte esetén a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet, az okozati összefüggés hiánya esetén pedig azt kell vizsgálni, hogy a károsodást előidéző ok elhárítható volt-e. A működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggést a munkáltató vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. Elháríthatatlan pedig az olyan behatás, amelyet a technika, a műszaki lehetőségek objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. A munkáltatónak az üzemi balesetből eredő károkért a dolgozóval szembeni felelőssége természetesen nem érinti a munkáltatónak azt a 139