Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

désében megjelölt további feltételeket. Ez a követelmény minden áthe­lyezés érvényességi feltétele. Az Mt. V. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel is szükség van többek között az új munkakör meghatározására a fegyelmi határozatban, mert adott esetben a dolgozót még fegyelmi úton sem le­het olyan munkakörbe áthelyezni, amelyre a dolgozóval munkaszerző­dést sem lehetne kötni (például egészségi állapota folytán számára nem megfelelő munkakörbe). Márpedig a felek közötti esetleges munkaügyi vita során az új munkakör ismeretének hiányában el sem lehet bírálni, hogy a szóban levő munkakörbe a dolgozó fegyelmi úton, egészségi álla­pota következtében vagy egyéb okból áthelyezhető volt-e vagy sem. Mivel a fegyelmi úton történő áthelyezést kimondó fegyelmi határozat és az új munkakör, valamint a további feltételek megjelölése szoros és egymástól elválaszthatatlan egységet alkot, ezért megengedhetetlen olyan megoldás alkalmazása, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója ne a fegyelmi határozatban, hanem azt követő külön határozatban jelölje meg a fegyelmi úton felelősségre vont dolgozó új munkakörét, munkahelyét, személyi alapbérét és az áthelyezés időpontját. MK 90. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Áthelyezés jegyeimi büntetés esetén alapbércsökkentés is kiszabható, erre nézve azonban a fegyelmi határozatnak egyértelmű rendelkezést kell tartalmaznia. Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a)—f) pontjaiban felsorolt büntetések szabhatók ki a kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben. A büntetések között ad) pont „a személyi alapbér csökkentését", az e) pont pedig az „áthelyezés"-t teszi kiszábhatóvá. Ebből következik, hogy a két büntetés nem önálló. Az „áthelyezés" fegyelmi büntetési önmagában nem jár együtt automatikusan alapbér­csökkentéssel. Ha azonban az áthelyezés alacsonyabb munkakörbe tör­ténik, ez újabb besorolást von maga után, és az alacsonyabb munka­körbe helyezéssel a bér csökkentése is együtt járhat külön fegyelmi in­tézkedés nélkül is. Továbbá „a személyi alapbér csökkentése" fegyelmi 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom