Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

A Ptk. 679. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint az örökös a ha­gyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőnek (cum viribus felelősség), egyéb vagyonával pedig — öröksé­ge erejéig — csak annyiban, amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek a birtokában (pro viribus felelősség). Eszerint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag a termelőszövetke­zet használatában levő földjével és annak hasznaival lenne felelős a ha­gyatéki tartozásokért úgy, hogy a hitelező végrehajtás útján kereshetne azokból kielégítést. A mezőgazdasági termelőszövekezetről szóló 1967. évi III. tv. 42. §-a értelmében azonban a termelőszövetkezet közös használatában levő va­gyontárgyra a tulajdonos tartozása fejében végrehajtásnak nincs he­lye. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű ren­delet 89. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy végrehajtás alá vonni csak magánszemély tulajdonában levő ingatlant lehet. A földtulaj­don és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. tv. 19. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a termelőszövetkezet tulajdonában vagy használatában levő földet a tulajdonjog megszerzése vagy a hasz­nálatbavétel előtt keletkezett terhek miatt nem lehet végrehajtás alá vonni. E rendelkezések folytán tehát a hagyatéki hitelező a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös használatában levő föld állagából nem keres­het kielégítést, hanem fedezetül csak az ingatlan tiszta hasznai szolgál­nak. A termelőszövetkezet közös használatában levő föld haszna földjára­dék, a végrehajtás tehát arra vezethető. PK 112. szám a) A Ptk-nak a végintézkedés alakszerűségeire vonatkozó rendelke­zéseit a Ptk. hatálybalépése előtt tett végintézkedésre csak akkor kell alkalmazni, ha az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg. b) A Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklés esetében az örökha­gyónak a Ptk. hatálybalépése előtt tett s a keletkezésekor hatályban volt jogszabályoknak megfelelő végintézkedése akkor is megtartja érvé­nyességét, ha az a Ptk. rendelkezései alapján nem volna érvényesnek tekinthető. c) A Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklés esetében az örökha­gyónak a Ptk. hatálybalépése előtt tett végintézkedése akkor is érvé­nyes, ha a keletkezésekor hatályban volt jogszabályoknak ugyan nem fe­lel meg, de megfelel a Ptk. által megállapított alakszerűségeknek. A Ptké. 75. §-ának (1) bekezdése szerint: a Ptk. rendelkezéseit — ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a hatálybalépé­se előtt keletkezett jogviszonyokból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell. A régi vagy új jog alkalmazása szempontjából tehát — általában — a jogerős határozat adja meg a határvonalat. Ez alól az általános szabály 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom