Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

alól kivételt állapít meg a Ptké. 92. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a Ptk-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit — ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — csak a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni. Míg tehát egyéb polgári jogi jogviszonyoknál a Ptk. érvényesülése attól függ, hogy keletkezett-e már az ügyet elbíráló jogerős határozat, addig az öröklési jogviszonyok rendezésénél ezen felül az öröklés megnyíltának az időpontja is döntő. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt megnyílt öröklés esetében az öröklési jogviszonyokat akkor is a korábbi jogszabályok alapján kell rendezni, ha azok a Ptk. hatálybalépése után kerülnek elbírálásra. Ennek az alapvető eltérésnek elvi alapja az ún. ipso iure öröklésnek a Ptk. által fenntartott rendszerében van. A Ptk. 673. §-a szerint ugyanis az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, s az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot . .. elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi. Ha mármost az öröklés joghatásai az öröklés megnyíltához tapadnak és azzal együtt beállnak, önként értetődik, hogy az öröklési jog személyi és tárgyi terjedelmére, érvényesülése alaki és anyagi jogi feltételeire az öröklés megnyíltakor hatályban volt jogszabályok az irányadók. Későbbi jogszabályok érvényesülése a már megszerzett jogok csorbítására, részbeni vagy egészbeni elvonására vezethet. Fennállana ennek lehetősége a felvetett esetben is, mert a Ptk. az öröklésre jogosultak körét és az öröklés terjedelmét — társadalmi fejlődésünknek megfelelően — a korábbi állapottól több vonatkozásban eltérően szabályozza. Ez a felismerés, valamint az a tapasztalat, hogy az öröklési jogviszonyok rendezése — az ezzel kapcsolatos tény- és jogkérdések bonyolultsága miatt — elég gyakran évekig elhúzódik, a régi és új jogszabály időbeli összeütközéséből származó problémáknak ahhoz a helyes megoldásához vezetett, hogy a Ptk-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit — általában — csak a hatálybalépése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni. A Ptké. 92. §-ának (1) bekezdésében foglalt ezzel az általános szabálylyal szemben a kivételeket a Ptké. 93. és 94. §-a tartalmazza. A régi és új jogszabály időbeli összeütközése azonban nemcsak a korábbi jog hatálya alatt keletkezett jogviszonyok elbírálásánál alkalmazandó anyagi jogszabály tekintetében okoz nehézséget, hanem felveti azt a kérdést is, hogy a régi jog hatálya alatt keletkezett jognyilatkozatok alaki érvényességét a régi vagy az új jogszabály alapján kell-e eldönteni. A Ptk. az alakszerűségek tekintetében a korábbi jogállapothoz képest számos esetben szigorúbb, számos esetben pedig enyhébb álláspontot foglal el. írásbeliséget kíván pl. a kezességvállaláshoz és a tartási szerződéshez, amelyek a korábbi jog szerint szóban is érvényesen létrejöhettek. Ezzel szemben lényegesen leegyszerűsíti pl. a végrendelet érvényességének alaki kellékeit. Ami mármost a régi jog hatálya alatt kelt, de az új jogszabály hatálya alatt elbírált jognyilatkozatok alaki érvényességét illeti, e tekintetben a főszabályt a Ptké. 75. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Eszerint: ha a 199