Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

célból történt, ami az özvegyi jognak a legfontosabb rendeltetése, hogy ti. a túlélő házastárs ne kerüljön ki megszokott környezetéből, ne legyen elzárva azoknak a vagyontárgyaknak a további használatától, amelyeket az elhalt házastárs életében vele együtt használt. Vagy: az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy szőlőingatlanát az azon levő borházzal együtt örökölje a testvére, aki az özvegy részére évenként 5 hl bort köteles szolgáltatni. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben az örökhagyó a szőlőingatlan haszonélvezetéből a házastársat ki akarta zárni. A fentiek az öröklés anyagi jogi szabályaiból folyó következményekre vonatkoznak, a nemperes hagyatéki eljárás keretébe tartozik viszont az a kérdés, hogy a közjegyzőnek a hagyatékot az özvegyi jog tekintetében fennálló vita esetén miként kell átadnia. Az özvegyi joggal és annak terjedelmével kapcsolatos vita esetén is kötelessége a közjegyzőnek, hogy a hagyatéki eljárás során — a megfelelő felvilágosítások megadása mellett — az érdekeltek között megegyezés létrehozását kísérelje meg. De ha ez nem sikerül, ez sem akadálya a hagyaték teljes hatályú átadásának anélkül, hogy a közjegyzőnek döntenie kellene az említett vitás öröklésjogi kérdésben. Ilyenkor ugyanis a 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 59. §-ának (4) bekezdése értelmében a hagyatékot teljes hatállyal, a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten kell átadni, az érdekelt pedig igényét bírói úton érvényesítheti. E perben a bíróság feladata dönteni a túlélő házastárs haszonélvezeti joga és annak terjedelme tekintetében a végrendelet körültekintő értelmezése alapján. PK 103. szám A túlélő házastárs haszonélvezeti (özvegyi) joga nem szűnik meg azáltal, hogy házasságon kívül élettársi viszonyt folytat. Az érdemtelenségi okokat a Ptk. 602. §-ának (1) bekezdése kimerítő felsorolásban, szigorúan körülirtán határozza meg, s ezek között az élettársi viszony nem szerepel. A felsorolásból, de az e szakaszhoz fűzött miniszteri indokolásból is kitűnik egyébként, hogy érdemtelenséget csak olyan magatartások valósítanak meg, amelyek az öröklés megnyílta előtt következtek be. A jogszabály utólag beálló érdemtelenséget nem ismer Ezek szerint az öröklés megnyílta után folytatott élettársi viszony érdemtelenségi okként nem vehető figyelembe. Jogszabályaink az élettársi viszonyt nem teszik egyenrangúvá a házassággal. Az élettársi viszony családjogi kapcsolatot nem létesít, ahhoz sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem örök jogi hatások nem fűződnek. Ilyen kapcsolat létesítése tehát nem lehet alap a haszonélvezeti jog megszüntetésére. A Ptk. 615. §-ának (2) bekezdése csupán új házasság kötéséhez fűzi azt a joghatást, hogy a haszonélvezeti jog megszűnik. Az ítélkezési gyakorlat ennélfogva ezt a szabályt élettársi viszony létesítésére nem terjesztheti ki. Az élettársi viszony ugyanis — a kifejtettek szerint — tartalmát illetően sem azonosítható a házassággal, így pedig az utóbbi jogkövetkez186