Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

szerint választhassa az ajándék visszakövetelését vagy a tartásdíj iránti igény érvényesítését;. Választási joga gyakorlásának azonban a joggal való visszaélés gátat szab. Ennélfogva mindig vizsgálni kell az ajándékozás körülményeit, így különösen, hogy az ajándékozás óta mennyi idő telt el, azt hogy az ajándékozás nem olyan helyzetben történt-e, amikor az ajándékozónak és a megajándékozottnak is okszerűen számolnia kellett azzal, hogy az ajándékozó rövidesen tartásra szorulttá válik; vizsgálni kell az ajándékozás alapjául szolgáló körülményeket; továbbá azt, hogy az ajándékozó részéről nem játszott-e szerepet az a törekvés, hogy az ajándékozás által magát a tartásra ráutalttá tegye. Az ajándékozás körülményeinek feltárása, az ajándékozó és a tartásra kötelezettek helyzetének és egymáshoz való viszonyának ismerete mellett lehet megállapítani, hogy az ajándék viszszakövetelési jogát vagy tartás iránti igényét érvényesítő ajándékozó személyes jogának belátásától függő gyakorlásával nem követ-e el joggal való visszaélést. A létfenntartásra alapított visszakövetelési igény érvényesítése esetén mentesülhet a megajándékozott az ajándék visszaadásának kötelezettsége alól abban az esetben, ha az ajándékozó létfenntartását (járadék vagy természetbeni tartás útján) megfelelően biztosítja. PK 96. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 97. szám A PK 374. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A tartási szerződésből eredő perekben a kereseti kérelemhez, illetőleg ellenkérelemhez való kötöttség merev értelmezésének és alkalmazásának nincs helye, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen a felek mindegyike tiltakozik. A Ptk. 589. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a tartási szerződésből származó perekben a fő szempont a felek kölcsönös méltányos érdekeinek érvényre juttatása. A bírói döntésnek tehát mindig ehhez kell igazodnia. Erre figyelemmel a kereseti kérelemhez való kötöttség kérdésének vizsgálatánál az az irányadó, hogy a szerződés megszüntetése iránti kérelemben — mint többen a kevesebb — benne van a módosításra és az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatásra irányuló igény is, továbbá a módosítás és az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatás iránti igények kölcsönösen bennfoglaltatnak egymásban. Ellenben a csupán módosításra vagy életjáradéki szerződéssé való átváltoztatásra irányuló kérelembe a szerződés megszüntetése iránti kérelmet nem lehet beleérteni. 179