Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

jönnek figyelembe. Az ági örökösök — ilyen minőségükben — természetszerűen nem lehetnek kedvezményezettek, mert a biztosítási összeg nem olyan jellegű, hogy ezzel kapcsolatban ági öröklésnek egyáltalán helye lehetne. PK 94. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 95. szám Az ajándéknak a Ptk. 582. §-a (1) bekezdésén alapuló visszakövetelése, valamint a Csjt. 60—69. §-aiban biztosított tartásra való jogosultság olyan két különböző személyes jog, amelyek egyikének érvényesítése nem függ a másik jog sikeres vagy sikertelen érvényesítésétől. E jogok gyakorlásának csak a joggal való visszaélés szab korlátot. A Ptk. 582. §-ának (1) bekezdése szerint a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. E rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy a visszakövetelési igény érvényesítésének előfeltétele-e a Csjt. 60— 69. §-aiban biztosított tartási igény érvényesítése, vagyis hogy az ajándékot létfenntartás érdekében csak az követelheti vissza, akinek tartásra köteles hozzátartozói nincsenek, vagy azokkal szemben tartási igényét nem sikerült érvényesítenie. E kérdést nemlegesen kell eldönteni, mert az ajándék visszakövetelésére és a családjogi tartásra vonatkozó jog az ajándékozónak olyan egymástól független személyes joga, amelynek gyakorlása az ő belátásától, választásától függ. Az ajándékozási ügylettel az ajándékozó saját vagyona rovására juttat vagyoni előnyt a megajándékozottnak, ellenérték nélkül apasztja vagyonát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajándékozásnak nem lehetnek méltányolható tárgyi okai. Az ajándékozó az ajándékkal kifejezheti háláját a neki nyújtott szolgáltatásokért (pl. életmentésért, vagyonmentésért stb.), különös szeretetét és megbecsülését valamely rokona vagy az ajándékot kiérdemlő más személlyel szemben. E méltánylást érdemlő körülmények mellett igazságtalan eredményre vezethetne az az álláspont, amely szerint nincs tartásra joga annak, aki az ajándék visszakövetelésére vonatkozó igényének érvényesítésével tartásáról gondoskodni tudna, vagyis hogy az ajándék visszakövetelési igény mindig megelőzi a tartás iránti igényt. Lehetséges viszont az is, hogy az ajándékozásnak méltányolható okai nem voltak, és az ajándékozó indokoltabbnak tartja az ajándék visszakövetelését létfenntartásának biztosítása végett, mint rokonai megterhelését tartásdíj iránti igényével. Ezért az ajándékozót nem lehet megfosztani attól a személyes jogától, hogy az általa választott módon lépjen fel létfenntartásának biztosítása végett, tehát belátása 178