Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

seket is köthet. E szerződések alapján az ügyvédi munkaközösség válik jogosulttá és kötelezetté [Ptk. 28. § (2) bek., 219. § (2) bek.]. A Tvr. 25. §-ának (1) bekezdése külön szabályozza az ügyvédi megbízást, mégpedig úgy, hogy azt az ügyvédi munkaközösség vezetője vállalja el, és ő köti meg az ügyvédi munkaközösség részéről az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást is, a (2) bekezdés értelmében azonban — az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek által adott megbízásokat kivéve — az ügyvédi munkaközösség tagja is jogosult az ügyvédi megbízás elvállalására és az ügyvédi munkadíj összegében való megállapodásra, amely esetben a megbízás szintén a munkaközösség részére történik. Az ügyvédi megbízás elvállalása és a munkadíjra vonatkozó megállapodás tekintetében mind a munkaközösség vezetője, mind annak tagja a munkaközösség képviseletében jár el, az ügyvédi megbízási szerződésből folyó jogok és kötelezettségek az ügyvédi munkaközösséget illetik, mert az ügyvédi megbízásból eredő jogviszony a megbízó fél és a munkaközösség között jön létre. Ebből következik, hogy a megbízott szerződésszegése esetén a felelősség az ügyvédi munkaközösséget terheli, az ügyvédi megbízás tartalma, valamint a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó különös és a szerződésszegésre vonatkozó általános szabályainak megfelelően. Nem minden megbízás tekinthető azonban ügyvédi megbízásnak. A képviseleti jogkör terjedelmének meghatározása szempontjából tehát az ügyvédi megbízást tárgyi és tartalmi szempontból el kell határolni minden más ügy ellátására vonatkozó megbízástól. Az ügyvédi megbízás tárgya általában csak olyan ügy ellátása lehet, amely jogszerű ügyvédi tevékenységre irányul. E vonatkozásban a Tvr. 1. és 2. §-a határozza meg azt a feladatkört, amelyen belül az ügyvédi működés jogszerű, megfelel a felek jogos érdekének és a szocialista törvényességnek. Az olyan megbízás, amely a jogszabály szerinti kereteken kívül esik, különösen amely a törvény kijátszására, megkerülésére, a joggal való visszaélésre irányul, ügyvédi megbízásnak nem minősül, az ilyen megbízást adó ügyféllel az ügyvédi munkaközösség megbízási jogviszonyba nem kerül, mégpedig arra tekintet nélkül, hogy az ilyen megbízást a munkaközösség vezetője vagy annak tagja vállalta-e el. Következésképpen ilyen esetekben az ügyvédi munkaközösség a megbízási szerződés és a szerződésszegésre vonatkozó jogszabályok alapján az ügyfél esetleges károsodásáért nem tehető felelőssé. Ha az ügyvédi munkaközösség vezetője vagy tagja nem jogszerű ügyvédi tevékenység körébe tartozó ügy ellátását vállalja el, nincs kizárva az adott esetben a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai alapján (Ptk. XXIX. fejezete), az ügyvédi munkaközösség felelősségének a megállapítása, ha az ügyvédi munkaközösség felróható magatartása hozta a vezetőt vagy a tagot abba a helyzetbe, hogy a jogszerű ügyvédi tevékenység körén kívül eső tevékenysége során az ügyfélnek vagy másnak kárt okozhatott. Ebben az esetben az ügyvédi munkaközösség kártérítési kötelezettségének alapja a magatartás felróhatósága, amelyet vélelmezni kell [Ptk. 339. § (1) bek.J. Mentesül az ügyvédi munka169