Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

közösség a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem állapítható meg a felróhatóság hiánya pl. olyan esetben, amikor a munkaközösség eltűrte, hogy az a tag az ügyvédi munkaközösség helyiségében a jogszerű ügyvédi tevékenység körén kívül eső ügyekkel foglalkozhassék, a munkaközösségi nyugtakönyvet a tag ellenőrzés nélkül használhatta, a tagok működésére vonatkozó ellenőrzést a vezető elhanyagolta. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a megbízónak azt a tudatos magatartását sem, hogy jogszabályba, illetőleg a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző vagy egyébként tiltott ügy ellátására adott megbízást, jóllehet maga is nyilvánvalóan tudta, hogy a megbízás tárgyára és tartalmára figyelemmel az ügyvédi munkaközösséggel megbízási jogviszonyba nem kerülhet, és valójában nem is az ügyvédi munkaközösséget, hanem annak személy szerint kiválasztott tagját kívánta megbízni a nem jogszerű ügyben való eljárással. PK 89. szám (A PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A küldemény kirakására köteles átvevő nem viseli a kirakási késedelemhez fűződő — a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatában meghatározott — hátrányos jogkövetkezményeket, ha a késedelem annak folytán állt elő, hogy a vasút a küldemény megérkezését jelző értesítésnek olyan módját választotta, amelyről tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen értesítést az átvevő kellő időben nem kaphatja meg. A 3/1960. (V. 13.) KPM számú rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) részletes szabályokat tartalmaz a vasút értesítési kötelezettségét, a kirakási határidőt és az átvevő kirakási kötelezettségét illetően. E rendelkezések szerint a vasút az átvevő által kirakandó küldemény érkezéséről az átvevőt a kocsi kiállítása előtt legalább három órával értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időpontot, amelyben a vasút a kocsit kirakás végett kiállítja (40. cikk 1. §). A kirakási határidő a küldemény érkezéséről adott értesítésben megjelölt időpontban kezdődik, feltéve, hogy eddig az időpontig a kocsit a vasút kirakáshoz kiállította. Mindaddig amíg a vasút a kötelező értesítést nem teljesítette, a kirakási határidő nem kezdődik el (47. cikk 2. §). Ha az értesítés megtörténte és az értesítésben közölt időpont között nincs meg a 40. cikk 1. §-ában meghatározott időköz, a kirakási határidő csak az értesítés megtörténtét követő három óra elteltével kezdődik, feltéve, hogy a kocsi ebben az időpontban kiszolgáltatásra készen áll (47. cikk 5. §). A vasút az átvevő által kirakandó küldeményekre vonatkozó értesítési kötelezettségének akkor tesz eleget, ha az értesítést tartalmazó táviratot feladta, az átvevőt távbeszélőn értesítette, az értesítést küldönccel kézbesítette, illetőleg a közlést a posta üzenetközvetítő szolgálatának átadta, vagy az értesítést küldönccel igazoltan megkísérelte (40. cikk 4. §). Ha az átvevő a küldeményt a kirakási határidő alatt nem rakja ki, a 170