Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

Az említett tényezők gondos mérlegelése alapján értékveszteség megállapítására részkisajátítás esetén akkor kerülhet sor, ha a visszamaradt ingatlan értéke és a kisajátított részért kapott kártalanítás együttes öszszege nem éri el az ingatlannak a kisajátítás előtti értékét. Ez esetben az értékveszteséget úgy kell kiszámítani, hogy a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával meg kell állapítani a teljes ingatlannak a kisajátítás előtti értékét, majd — ugyancsak a kártalanítási szabályok szerint — a visszamaradt ingatlanrész értékét, és e két érték különbözetéből le kell vonni a kisajátított rész után járó kártalanítási összeget. Üres telek részkisajátítása esetén az egész teleknek a kisajátítás előtti értékét és a visszamaradt telekrész értékét is a Tvr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Beépített terület részkisajátítása esetén a teljes ingatlan és a visszamaradt ingatlanrész értékének megállapításánál a Tvr. 9. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni. Mindkét esetben alkalmazandók továbbá a Tvr. 10—11. §-ában foglalt rendelkezések is. PK 25. szám (A PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) A kisajátítást kérő az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítási összeg után is a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő hatvan nap elteltétől köteles kamatot fizetni. b) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt már megtörtént birtokbaadás napjától akkor ítélhető meg a kamat, ha a birtokbaadás a kisajátítási eljárásban — hatósági úton vagy megegyezéssel — történt. Ha a birtokbavétel nem a kisajátítási eljárásban történt, ez a kamatfizetési kötelezettségnek az a) pont szerinti kezdő időpontján nem változtat. a) Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 20. §-ának (1) bekezdése szerint a megállapított kártalanítási összeget a kisajátítást kérő köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül kifizetni. A 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a megállapított kártalanítási összeg után a Tvr. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidő elteltétől évi 5%-os késedelmi kamatot kell fizetni; a gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában azonban a késedelmi kamat mértékéről külön jogszabály rendelkezik. E rendelkezésekből következik, hogy a kisajátítást kérő az államigazgatási határozatban megállapított kártalanítási összeg után a határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan nap elteltétől köteles a kamatfizetésre. A jogszabályok nem rendelkeznek azonban arról, hogy az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítási összeg után mely időponttól jár kamat. A kártalanítási összeg lényegében a kisajátított ingatlan ellenértéke. Ebből következik, hogy az államigazgatási határozatban megállapított 119