Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítási összeg is az államigazgatási hatóság által megállapított összeggel egyidejűleg válik esedékessé, ezért a kamatfizetési kötelezettség ez után az összeg után is a 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megállapított időpontban áll be. A kisajátítást kérő nem kerülhet előnyösebb, a tulajdonos pedig hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy az államigazgatási hatóság kisebb összegű kártalanítást állapított meg, mint amennyi a tulajdonost a jogszabályok alapján megilleti. b) A 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a kisajátítani kért ingatlan birtokbaadása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a késedelmi kamat a birtokbaadás napjától jár. E rendelkezésből nyilvánvaló, hogy ez csak a kisajátítás jogcímén történő birtokbaadásra vonatkozik. Ha tehát a kisajátítani kért ingatlannak a kisajátítást kérő részére a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt történt birtokbaadása a kisajátítási eljárástól független jogcímen alapult, a kártalanítási összeg után az említett rendelet 2. §-ának (1) és nem a (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve kell kamatot fizetni. Ilyen esetben ugyanis a kisajátítást kérő korábbi birtokbalépésének alapjául szolgáló jogviszony tartalmától függ, hogy a tulajdonosnak egyáltalán jár-e s milyen időponttól kamat vagy más ellenszolgáltatás. Az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó kártalanítás után kamatot csak kérelemre lehet megítélni, de a bíróságot ezzel kapcsolatban a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése és 146. §-ának (3) bekezdése szerint tájékoztatási, illetőleg figyelmeztetési kötelezettség terheli. Ha a volt tulajdonos a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követően is birtokban marad, a kisajátítást kérőt ilyen esetben is kamatfizetési kötelezettség terheli, és a kamat fizetésének kezdő időpontjára a 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A Tvr. 20. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget az ott meghatározott határidőn belül attól függetlenül köteles kifizetni, hogy a birtokbaadás eddig az időpontig megtörtént-e. Ilyen esetben a kisajátítást kérő a volt tulajdonossal szemben az ingatlan birtokbaadásáig terjedő időre — az eset körülményeihez képest — egyéb igényt (kártérítés, használati díj stb.) érvényesíthet. PK 26. szám (A PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A tulajdonoson kívüli más jogosult (haszonbérlő, haszonélvező stb.) is a kisajátítást kérővel szemben érvényesítheti a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás iránti igényét. Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 6. §-a szerint az állam — ha a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével a kisajátított ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. A 7. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy pénzbeli kártala120