Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

PK 21. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 22. szám (A PK 405. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Épület kisajátítása esetén a kártalanítási összeget akkor is a beköltözhető állapot figyelembevételével kell megállapítani, ha a cserelakásra igényt nem tartó tulajdonos az épületben volt lakását vagy az ideiglenesen kapott cserelakást az ítélethozatalig nem tudja kiüríteni, de annak megfelelő határidőn belül történő kiürítésére kötelezettséget vállalt. Ilyen esetben a bíróság a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy a beköltözhető és a lakott érték különbözetét helyezze bírósági letétbe és csak a lakott értéknek megfelelő kártalanítást fizesse ki a jogosultnak. Az ítéletben rendelkezni kell arról is, hogy a bírósági letétben levő összeget a jogosult a kisajátított épület kiürítése esetén felveheti, ha pedig a kiürítési kötelezettségének az ítéletben megállapított határidőn belül nem tesz eleget, a kisajátítást kérő megfelelő cserelakás biztosításának igazolása mellett a bírósági letétben levő összegnek a részére való visszautalását kérheti. Az 1976. évi 24. számú tvr. 10. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos használja, a kártalanítás megállapítása során forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. Ha azonban a tulajdonos részére nem kell cserelakást adni, a (3) bekezdés a) pontja értelmében a beköltözhető forgalmi értéket kell figyelembe venni. Előfordul, hogy a tulajdonos cserelakásra, illetőleg cserehelyiségre nem tart ugyan igényt, de a kisajátított épületben volt lakását, illetőleg egyéb helyiségét vagy a részére ideiglenesen adott cserelakást az ítélethozatal időpontjáig nem tudja kiüríteni. Ilyen ok lehet pl. az, hogy építés alatt álló házának beköltözhetősége elhúzódik. Minthogy ezekben az esetekben a tulajdonos részére cserelakást, illetőleg cserehelyiséget nem kell biztosítani, és a kisajátított épület, illetőleg az ideiglenesen adott cserelakás kiürítésének csak átmeneti akadálya van, nyilvánvaló, hogy a kártalanítási összeget a beköltözhető állapot figyelembevételével kell megállapítani. A tényleges helyzetnek megfelelően azonban a tulajdonos a teljes kártalanítási összegnek a részére való kifizetésére nem tarthat igényt, mert az esetben visszaélésre nyílna lehetőség. Ezért a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy csak a lakott értéknek megfelelő kártalanítást fizesse ki a tulajdonosnak, a beköltözhető és a lakott érték különbözetét pedig helyezze bírósági letétbe. Ez a megoldás mind a tulajdonos, mind a kisajátítást kérő érdekeit megfelelően biztosítja. Emellett azonban rendelkezni kell az ítéletben a bírósági letétbe helyezett összeg kiutalásának feltételeiről is. E körben mindenekelőtt meg 117