Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

bályon alapuló intézménye az eladóval szemben a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog (Ptk. 112. §) korlátozása, amelynek viszont határt szab az eladó jogos érdekeinek érvényesülése. Az eladó jogos érdekéhez tartozik az, hogy a tulajdonostársak közötti esetleges ilyen tárgyú vita a vagyontárgy feletti rendelkezési jogának gyakorlását számottevően ne nehezítse meg. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a többi tulajdonostárs között a fenti értelemben megegyezés nem létesül, de van olyan tulajdonostárs, aki az eladásra kerülő egész tulajdoni illetőségre (illetőségrészre) nézve a vételi ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt illeti meg. Ha több ilyen — egyedül fellépő — tulajdonostárs van, a késedelem elhárítása érdekében közülük az eladó tulajdonostárs választ. III. A Csjt. 27. §-ának rendelkezése folytán a házastársak között az együttélésük alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében vagyonjogi egység keletkezik. Ennek következtében ők az elővásárlási jogot — amelynek gyakorlása közöttük általában amúgy is közös szerzést és tulajdont eredményez — együttesen is gyakorolhatják, még ha egyikük nem is tulajdonos. A nem tulajdonos házastárs azonban egymagában — tehát ha a házastársának konkrét jogosultságához nem kapcsolódik — tulajdonostársak körén kívül esik, ennélfogva őt egyedül elővásárlási jog nem illeti meg. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha a házastársat a Csjt. 27. §-a alapján a telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül tulajdonostársnak kell tekinteni. Az együttélő házastársak vagyonjogi egységét jogszabály biztosítja, egyéb hozzátartozók között a törvény erejénél fogva ilyen egység nincs. Ennélfogva a tulajdonostárs szülő a gyermeke nevében és részére vagy vele együttesen elővásárlási jogot nem gyakorolhat. Természetesen a szülő saját nevében elővásárlási jogot gyakorolhat, s a tulajdonjog megszerzése után azt adásvételi szerződésen kívül korlátozás nélkül a gyermekére ruházhatja át. IV. Az a körülmény, hogy a kiskorú tulajdonostárs az elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, nem jelent ellenérték nélküli joglemondást, hanem csupán azt, hogy éppen anyagi kiadással járó és pozitív joglépést (a vételi ajánlat elfogadását) szükségessé tevő jogosultsággal nem kíván élni. Ennélfogva ehhez gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség. Egyébként ha az ellenérték nélküli joglemondást jelentene, akkor — a Ptk. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében — még gyámhatósági jóváhagyással sem lenne érvényes. V. A Ptk. 117. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzése is szükséges ugyan, jogrendszerünk azonban bizonyos esetekben elismeri az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzés nélkül szerzett tulajdont is. így például az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéstől függetlenül a Ptk. 673. §-ának (2) bekezdése értelmében az örökös minden további joglépés nélkül, a Csjt. 27. §-a értelmében pedig az együttélés alatt az egyik házas105