Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

társ által különvagyoni ráfordítás nélkül visszterhesen szerzett vagyontárgy felett a másik házastárs is tulajdonjogot szerez. A jogszabály az elővásárlási jog tekintetében nem tesz különbséget az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett és az ilyen teljes jogú, de az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) be nem jegyzett résztulajdonos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ilyen ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosa is van, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) közhitelességének elvéből folyóan azonban ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonos esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen jár el. VI. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Elkülönül ettől az az eset, amikor a közös tulajdon megszüntetése történik árverés útján, mert az ennek során gyakorolható elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése biztosítja. VII. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a jogügyleteket, amelyekkel kapcsolatban a tulajdonostársaknak elő jogosultságuk van. Nem illeti meg a tulajdonostársakat elővásárlási jog akkor, ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át. Ez egyébként a tartási szerződés alapjául szolgáló bizalmi jellegű jogviszonyból is következik. VIII. Az elővásárlásra jogosult által annak megállapítása iránt indított per, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, értelemszerűen azt is jelenti, hogy az elővásárlási jogával élni kíván. Ennélfogva tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tenni. Ezáltal — a Ptk. 373. §-ának (2) bekezdése értelmében — közte és az eladó tulajdonostársa között az adásvételi szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal létrejön. Ahhoz azonban, hogy ezt a joghatást eredményezze, az elfogadó nyilatkozatnak komolynak, a teljesítőkészségnek és -képességnek pedig valóságosnak kell lennie. Az eladó és a vevő érdekeinek kellő védelme érdekében az említett feltételek meglétét a bíróság ellenőrzi. Ezért a bíróság az ellenérdekű fél kérelmére az érdemi döntés előtt felhívhatja az elővásárlásra jogosultat arra, hogy az ajánlat szerint esetleg már esedékessé vált vételárat vagy vételárrészt megfelelő határidő alatt — az eladó, illetőleg annyiban, amennyiben teljesítés történt, az ő jogán a vevő javára — helyezze bírósági letétbe. Ennek megtörténtét vagy elmaradását a bíróság az érdemi döntés meghozatalánál értékeli. Minthogy ezek szerint a komolysága tekintetében így ellenőrzött elfogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásra jogosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerződés létrejön, az előbbi az ebből folyó mindennemű jogát ugyanebben a perben érvényesítheti (tehát sikerrel kérheti 106