Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

társ által különvagyoni ráfordítás nélkül visszterhesen szerzett vagyon­tárgy felett a másik házastárs is tulajdonjogot szerez. A jogszabály az elővásárlási jog tekintetében nem tesz különbséget az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett és az ilyen teljes jogú, de az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) be nem jegyzett résztulaj­donos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ilyen ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosa is van, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fenn­áll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) közhitelességének elvéből fo­lyóan azonban ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulaj­donos esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkez­mények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen jár el. VI. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Elkülönül ettől az az eset, amikor a közös tulajdon megszüntetése tör­ténik árverés útján, mert az ennek során gyakorolható elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése biztosítja. VII. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a jogügy­leteket, amelyekkel kapcsolatban a tulajdonostársaknak elő jogosultságuk van. Nem illeti meg a tulajdonostársakat elővásárlási jog akkor, ha a rész­tulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át. Ez egyébként a tartási szerződés alapjául szolgáló bizalmi jellegű jog­viszonyból is következik. VIII. Az elővásárlásra jogosult által annak megállapítása iránt indított per, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben ha­tálytalan, értelemszerűen azt is jelenti, hogy az elővásárlási jogával élni kíván. Ennélfogva tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatko­zatot is tenni. Ezáltal — a Ptk. 373. §-ának (2) bekezdése értelmében — közte és az eladó tulajdonostársa között az adásvételi szerződés az aján­latnak megfelelő tartalommal létrejön. Ahhoz azonban, hogy ezt a joghatást eredményezze, az elfogadó nyi­latkozatnak komolynak, a teljesítőkészségnek és -képességnek pedig va­lóságosnak kell lennie. Az eladó és a vevő érdekeinek kellő védelme ér­dekében az említett feltételek meglétét a bíróság ellenőrzi. Ezért a bíró­ság az ellenérdekű fél kérelmére az érdemi döntés előtt felhívhatja az elővásárlásra jogosultat arra, hogy az ajánlat szerint esetleg már esedé­kessé vált vételárat vagy vételárrészt megfelelő határidő alatt — az el­adó, illetőleg annyiban, amennyiben teljesítés történt, az ő jogán a vevő javára — helyezze bírósági letétbe. Ennek megtörténtét vagy elmaradá­sát a bíróság az érdemi döntés meghozatalánál értékeli. Minthogy ezek szerint a komolysága tekintetében így ellenőrzött el­fogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásra jogosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerződés létrejön, az előbbi az ebből folyó minden­nemű jogát ugyanebben a perben érvényesítheti (tehát sikerrel kérheti 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom