Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Házassági törvény 85 A szerződő államok a közrend és a közerkölcsiség érdekében kötötték meg a hágai egyezményt; ebbő lpedig önként folyik, hogy annak intézkedéseit Magyarországon is alkalmazni kell mindazokban a bontó perekben, melyek 1911. évi november 22-ike előtt még függőben nem voltak, hanem ezután a nap után váltak függővé. A jelen per eldöntése tehát azon is megfordul: mikor következett be a jelen per függése. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a Magyarországon már életbe lépett törvény eddig csak az anyagi házassági jogot szabályozza, mig az eljárást nem törvény, hanem a birói gyakorlat szabályozza és ebben az érvényben álló perjog egyéb részeit tárgyazó törvényekre és a házassági bontó és válóperek különleges természetére támaszkodik. Az 1868 : LIV. t.-cz. 69. §-a értelmében a felperes visszaveheti keresetét az alperes megidéztetése előtt feltétlenül; az alperes megidéztetése után azonban, de az ellenbeszéd előterjesztése előtt, csak a költség megtérítése mellett, mig a 70. §. értelmében a felperes a megkezdett tárgyalás folyama alatt a pert már csak leteheti. Ebből világos, hogy már az 1868 : LIV. t.-cz. szerint a kereset beiktatása a per függését még nem állapítja meg és hogy ez a kereset kézbesítése előtt nem következik be. Ugyanezen a gondolaton alapul az 1893 : XVIII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontja, mely a perfüggés kifogását csak az előbbi kereset kézbesítése alapján engedi meg. Mindezek szerint a jelen per a hágai egyezménynek Magyarországon történt életbeléptetése után vált csak függővé és igy azt az emiitett egyezmény határozmányaira való figyelemmel kell elintézni. Minthogy pedig az egyezmény első czikke értelmében a házastársak házasságuk felbontását csak akkor kérhetik, ha hazai törvényük és a kérelem helyének törvénye egyaránt megengedik a házasságok felbontását és a 8. czikk szerint most a már különböző honossággal biró peres felek utolsó közös törvényhozását kell azok hazai törvényének tekinteni, az olasz királyság polgári törvénykönyvének 148. czikke értelmében pedig az érvényesen megkötött házasságot mind a két fél életében felbontani nem lehet: mind a két alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával a kir. Curia a felperest keresetével elutasította. (C. 1912. aug. 5. 3986/912. sz. III. p. t.) 80. §. c) pont. 169. A házastársak bármelyikének az a ténye, hogy a házasság fennállása alatt idegen személylyel ágyassági viszonyban él, tekintet nélkül a házasfelek társadalmi állására, a közfelfogás és az erkölcsi rendnek egyformán alkalmazandó szabályai szerbit, az erkölcstelen élet megátalkodott folytatásának tényálladékát foglalja magában s a H. T. 80. §-ának c) pontjában meghatározott bontó okot kimeríti; téves tehát a másodbíróságnak az a meghatározása, hogy a felperesnek alperes nővel folytatott ágyassági viszonya alan-