Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Illetmény- és nyugdíjügyekben 35 1907 : LX. törvényczikk. 17. a) Fiume városában az 1907 :LX. törvényczikk alapján emelhető bírósági panasz joga a képviselőtestület feloszlatása esetén az állandó bizottságot (delegacioni municipale) illeti meg; ez a joga azonban csak addig tart, amig az uj képviselőtestület igazolt tagjai az ünepélyes fogadalmat a kormányzó kezébe leteszik. b) Az a körülmény, hogy a képviselőtestületi tagválasztás ellen bírósági panasz adatott be, a képviselőtestületet megalakulásában, illetve a megválasztottakat jogaik gyakorlásában nem gátolhatja. c) Önkormányzati szerv intézkedése ellen az 1907 : LX. törvényczikk alapján birósági panasznak nincs helye. (203/1912. K. sz.) Illetmény és nyugdíjügyekben.1) 1893 : IV. t.-cz. 6. §. 18. Az 1893 :IV. törvényczikk 6. §-ának az a rendelkezése, hogy a tanárokat megillető korpótlékok magasabb fizetésbe való kinevezés vagy el:őlépés esetén sem szüntethetők be, nem alkalmazható akkor, ha a tanárt más, nem tanári állami hivatalra nevezik ki. (7076/1911. K. sz.) Az állami népiskolai tanitó korpótlékára vonatk. lásd. Gr. XVII. 28—29. 1. Birói korpótlék. (Uj Dtár X. 224. 1.) A középiskolai tanári szolgálat előtt teljeisitett polgári iskolai tanitói szolgálat által szerzett korpótlékigény a középiskolai íanári állásba át nem vihető. Kb. 3104/901. (Uj Dtár X. 226. 1.) 1907 : XXVI. t.-cz. 7. §. 19. Az állami tanítók részére az 1907 : XXVI. törvényczikk 7. §-ának második bekezdésében biztosított lakpénzpótlék csak a lakpénz emelkedése esetén szüntetendő be, a többlet erejéig; »a nyugdíjba beszámítandó illetmény emelkedése esetén azonban ez a kifejezetten lakpénz czimén biztosított pótlék meg nem szüntethető. Kb.: A népoktatásügyet szabályozó alaptörvény — az 1868. évi XXXIII. törvényczikk 142. §-a szerint — a népiskolai taniíókat „tisztes lakáson kivül" az ott megszabott fizetés illeti meg. Ezt a rendelkezést szószerint átveszi az 1893. évi XXVI. törvényczikk 1. §-a is; az 1907. évi XXVII. törvényczikk 2. §-a pedig akként rendelkezik, hogy „minden (községi és felekezeti) rendes íanilóf megállapított J) Nyugdíj- és illetmény-ügyekben ezentúl az uj nyugdíjtörvény intézkedései folytán a közigazgatási bíróság döntései által termetett jogállapot sok tekintetben változást fog szenvedni. 3*