Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Törvényhatósági ügyekben 31 záradékkal való ellátás czéljából felterjesztett szabályrendelettől az illető miniszter a bemutatási záradékkal való ellátást ideiglenesen vagy véglegesen megtagadta, ez esetben határozatát indokolni tartozik. Egybevetve a két törény párhuzamos helyeit, a KBTK. „megerősítésiről a törvényhatósági törvény „bemutatási záradékkal való ellátás"-ról beszél. Bárha közigazgatási jogrendünk a bemutatási záradékokkal való ellátás kifejezést valamely szabatosabb jogi fogalommal nem is köti össze, már abból, hogy a törvényhatósági törvény nem vette át a KBTK-ben foglalt megerősítés kifejezést, de meg a szavak nyelvtani értelméből is nyilvánvaló, hogy az a hatóság, mely az önkormányzati testek statútumait csupán bemutatási záradékkal van hivatva ellátni, korlátoltabb felügyeleti hatáskörrel bír, mint amely a megerősítés jogát gyakorolhatja. Azt az általános közjogi alapelvet, hogy a helyhatósági szabályrendelet az ország közönséges jogával ellentétben nem állhat, ugy a KBTK., mint a törvényhatósági törvény megismétli. Az előbbi azonban kifejezetten megmondja azt is, hogy a miniszter a kihágási szabályrendelettől a megerősítést fontos v..,.,^, . .w,. u,i. eltagadhatja. A törvényhatósági törvény felhívott szakaszai ellenben a megjelölt általános alapelven kivül még csak a községek törvényben biztosított önkormányzati jogát emeli ki, mint olyant, melyet törvényhatósági statútummal sérteni nem szabad, de ez csupán exemplifikativ felsorolás. Ahol a törvényhozó a miniszternek meg akarta adni azt a diszkrécziós jogot, hogy a szabályrendeletektől a megerősítést fontos okoknál fogva általában, tehát nyomós czélszerüségi okból is megtagadhassa, ott ezt kifejezetten meg is mondta. Ahol tehát a törvényhozó hallgat, ott alkalmazni kell a törvényhatósági törvénynek 3. §-ában lefektetett azt az általános szabályt, mely szerint önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot. A törvényhatósági törvény létrejöttének körülményeiből, valamint ennek a törvénynek a KBTK-vel való összevetéséből megállapította a bíróság, hogy merőben czélszerüségi szempontból önkormányzati hatáskörben alkotott törvényhatósági szabályrendelettől a bemutatási záradék véglegesen meg nem tagadható. Más kérdés a bemutatási záradék ideiglenes megtagadása. Ebben a tekintetben Tisza Kálmán akkori belügyminiszter beszédének egy másik helyén a következőket mondotta: „Maga az, hogy a javaslat nem jóváhagyási, hanem bemutatási záradékot mond, jelzi már azt, hogy itt végleges megtagadásról szó nem lehet". De nem akarja kizárni azt, „hogy lehessen ezen statútumra nézve a törvényhatóságot figyelmeztetni, hogy vedd még egyszer fontolóra, nem volna-e jó ebben vagy abban megváltoztatni, ami mondhatom, majd minden statútummal megtörténik és a törvényhatóságok igen sokszor belátva, hogy helyes az észrevétel, azt elfogadják, máskor meg nem fogadják el. De ha törvénybe vagy törvényes rendeletbe a statútum nem ütközik és a többi kellékeknek is megfelel, annak a bemutatási záradékkal való ellátása meg nem