Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

206 Kötelmi jog Ebből és a meghatalmazási jogviszony természetéből következik az, hogy harmadik személyekkel szemben a meghatalmazási viszony alapján, a meghatalmazott által végzett jogi cselekményekből jogok és kötelezettségek nem a meghatalmazottnak, hanem a meghatalmazónak a javára és terhére keletkeznek, és hogy harmadik személyekkel szemben amint nem felelős a meghatalmazott, nem felelős annak az örököse,' az alperes sem. Ez az álláspont természetesen nem zárja ki a meghatalmazottnak harmadik személyekkel szemben a saját személyében való közvetlen felelősségét olyan rosszhiszemű cselekményéért, amelyből harmadik személynek kára származik. Minthogy azonban az alperesi jogelődnek az az eljárása, hogy a jelen pert a megelőző pernek a folyamatba léte alatt a kereseti összeget a birói letétből felvette, a rosszhiszeműség megállapítására azért nem elég, mert a pernek a folyamatba tétele egymagában még az alperesi rosszhiszeművé nem teszi: a másodbiróság Ítéletét ezen s az ezekkel nem ellenkező indokaiból helyben kellett hagyni. (G. 1912. márcz. 27. 1005/912. sz. IV. p. t.) Meghatalmazott által a meghatalmazó közvetlen lekötése mellett kötött ügyletről csak akkor lehet szó, ha a meghatalmazott a meghatalmazó nevében szerződik; ellenben a saját nevében szerződő fél maga lesz jogosított és kötelezett akkor is, ha az ügyletet más részére köti. (C. I. G. 561/901. Uj Dtár II. 382. 1.) — A megbizó a megbízottnak csak a megbízás korlátai között végzett tényeiért felelős. Dtár u\ f. XXIV. 75. — V. ö.: C- 1340/905. (Uj Dtár II. 381. 1.); C. 4068/901- (u. o. 383. 1.) 323. Oly esetben, amikor az ügyvéd ügyfelével arra a megállapodásra jut, hogy a be nem hajtható követelések birói érvényesítéséért csupán a készkiadást igényli, egymagában az a körülmény, hogy az ügyfél ügyvédjétől a megbízást visszavonja — nem jogos arra, hogy az ügyvéd a tőle visszavett ügyekben, amelyekben ügyfele részére követelést behajtani nem sikerült, a készkiadáson kívül még a felmerült ügyvédi munkadijat is követelhesse, mert a félnek a megbízást külön megállapodás hiányában bármikor joga van visszavonni és e jogának gyakorlása nem fosztja meg az ügyvédjével kötött megállapodás előnyeitől. (C. 1911. okt. 18. 1080. sz.) A megállapodás érvényességéhez nem kell okirat, ha az ügyvéd megbízója javára valamely jogról lemond, jelesen, ha megbízójával abban állapodott meg, hogy a reábízott ügyben akár feltétlenül, akár bizonyos feltételek melleit munkadijat nem követelhet. C. I. G. 25/901- — Azonos: C. I. G. 397. és 4606/902. (Uj Dtár X. 602. 1.) Némileg ellenkező C. 7675/906. (Uj Dtár X617. i.) _ v. ö'.: C- I. G. 276/901 (Uj Dtár II. 384- 1.); 630/901. (u. o.), amelyek szerint a megbízás az ügyvédtől bármikor visszavonható az ü. R. 42. §-a alapján, ellenkező kikötés hiányában. Alaptalan gazdagodás visszatéritése. Tervezet 1762—1774. §. 324. Aki más helyett akár tévedésből, akár mint megbízás nélküli ügyvivő adót kifizet: azt az elévülési időn belül visszakövetelheti akkor is, ha azt a másik féllel megejtett összeszámolásnál téve-