Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Bérlet 183 sitva volt a ház lakrészeit a bérleti idő egész tartamára bérbeadni, amely jogának gyakorlásáról a felperest az 1911. nov. 6-án kelt G. és 2"/. a levéllel értesítette is és jogositva volt albérleti szerződéstől el is állani. Az ügynek ilyen ténybeli és jogi állása mellett tehát a felperes a 3 napi határidő letelte után nem volt jogositva a bérlemény lakrészeinek az ő birtokába és használatába való bocsátását követelni és ez a joga fel nem éledt az által, hogy a felperes az 1911. november 13-án tartott tárgyaláson a bérösszeget felmutatta s azzal az alperest megkínálta, mert az alperes ezt az elkésett fizetést elfogadni nem tartozott. Való ugyan, hogy az ügyállás szerint a házban levő lakások a felperes beköltözhetésére szolgáló 3 nap alatt mind kiürítve nem voltak és hogy e miatt az alperes az egész házat kiürítve átadni nem volt képes, de ha a felperes a szabályrendelet 9. §-a 4. bekezdése alapján a szerződéstől elállani nem kívánt, hanem teljesítést akart követelni, akkor legkésőbb a 3 napon belül a bért fizetés joghatályával birói letétbe helyezni tartozott volna, mert ennek teljesítése előtt viszont az átadást teljesíteni az alperes sem volt köteles. Ekként tehát sem a felperes a bérfizetést, amely a bérlemény kellő időben átadása iránti követelésnek előfeltétele, sem pedig az alperes a bérleménynek üresen és kellő időben átadását, amely viszont a bér megfizetése iránti követelésnek előfeltétele, nem, teljesítvén, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperest el kellett utasítani annak a bérleménynek birtokba és használatba adása iránt támasztott keresetével, amely bérleményt az alperes a bér megfizetésének, illetve letétbe helyezésének hiánya miatt lakóknak bérbeadni volt jogositva és eme jog gyakorlása iránt akaratát kijelentette. (1912. április 1-én G. 58. sz. a.) 303. A fővárosi lakbérleti szabályrendelet 11. és 12. §-a alapján azon a czimen, hogy a lakás egy vagy néhány patkánynak egy vagy néhány ízben történt megjelenése miatt a tisztasági és közegészségi követelményeknek meg nem felel, a bérlőt nem illeti meg a rögtöni hatályú felmondás joga. (C. 1912. jun. 5. G. 97.) Bérlemény felmondása poloska miatt. C. I. G. 733/907. (Uj Dtár II. 293- 1.); G. 304/905. (u. o. 297. 1. Gr. XII. 417. 1. ö. D. V. 645. 1.); 120/905. (u. o.) Gr. XII. 417. 1.; 0. D. V. 645. 1.); I. G. 39/902. (u. o. 298. 1.) 304. Ha a bérbeadó megadja a bérlőnek a jogot, hogy a bérlet tartama alatt, egy a bérlőnek megfelelő czégnek üzletét eladhassa vagy helyiségeit hasonrangu üzlet czéljaira albérbe adhassa, ennek az az értelme, hogy csak a bérlő üzletének külső megjelenésével lényegében egyező, a bérbeadó két házának, az azokban elhelyezett üzlethelyiségeknek és az egész környezetnek keretébe aesthetikailag és üzletileg is stílszerűen beilleszkedő más üzlet czéljaira legyen a bérlő üzlethelyisége kiadható. (C. 1912. április 2. G. 57/1912. sz. a.)