Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Vétel 177 295. Aki a vétel tárgyát a vételár kifizetéséig a maga tulajdonjogának fentartásával ruházza át, azzal a tényével, hogy az igy eladott dolognak a vevő foglaltató hitelezővel szemben tulajdoni igényper utján birói zár alól való feloldását eszközli ki, a végrehajtást szenvedő vevő irányában a vételtől nem áll el és az eladótól nem lehet megtagadni azt a jogot,hogy a vevőtől a vételi ügylet teljesitésekép a vételár megfizetését követelje s ha ennek a vevő eleget nem tesz, kielégittetését a nyert jogerős itélet alapján a vétel tárgyára is vezethető végrehajtás utján szorgalmazza. (C. 1912. jun. 26. 8794/911. P. sa.) A tulajdonjog fenntartásával eladott, de lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldásának csak az a következménye, hogy az azok feletti rendelkezési jog a végrehajtást szenvedőre száll vissza, annak birtoklási joga amennyiben az tőle a birói zár alkalmazása által elvonatott, azokra vonatkozóan újra feléled. Bpesti T- I. G. 163/903 (Uj Dtár II. 244. 1.) — Ha az eladó a megállapodás szerint fenntartott tulajdonjogának a vételár biztosítása végett végrehajtás utján zálogjogot szerez is, a vevő nem fizetése esetén nincs joga ezen végrehajtást zálogjog alapján az ingót elárvereztetni. C. G. 151/910. Gr. XVII. 280. 1. 296. Az ingatlan tulajdonosa az ingatlant előbb felperesnek, utóbb alperesnek adta el; utóbbi javára a tulajdonjog bekebeleztetett. Kimondatott, hogy az ingatlan tulajdonjoga és birtoka iránt indított perben — minthogy abban csak a telekkönyvi tulajdonos jó- vagy rosszhiszeműsége a döntő — az eladó perbenállása nem szükséges. (C. 1912. márczius 20. 3412/911. sz. a. VI. p. t.) V. ö.: Kolozsvári T. G. 58/908. (Uj Dtár II. 228. 1.); C. G. 135/905. u. o. 38. 1.) Ingatlanok kétszeri eladása. C. 8470/89. Gr. VIII. 814. 1.; Ö. D. V. 587. 1.) C. 5222/91. (Gr. VIII. 815. 1.; Gl, II, 2. 842, 1.; Ö. D. V. 588. 1.) 297. Az eladó a vevővel szemben kikötheti, hogy a vevő, ha a vételárat nem fizeti, az ingatlant az eladónak visszaengedi; minthogy pedig ily jogügyletnek természetes folyománya az elidegenítési és terhelési tilalom, ez ily esetben a 74. számú döntvény szerint figyelembe veendő. (C. 1912. febr. 16. 5748/911.) V. ö.: C- I. G. 382/900. Uj Dtár II. 242. 1.); C. I. G- 433/96 (Gr. VIII. 835. 1.; Gl. II. 2. 824. (1.; ö. D. V. 595. 1.) Ajándékozás. Tervezet 1498—1518. §. 298. Az ajándékozási Ígéretnek — aminőnek a hozomány adása iránti igéret is tekintendő, — érvénye, vagy az abból eredő kereseti jog különös alakszerűséghez nincsen kötve; igy az állandó birói gyakorlat abban az irányban alakult ki, hogy az ajándékozási Ígéretből Döntvénytár 1912. 12