Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

178 Kötelmi jog is bíróilag érvényesíthető kötelem származik, ha az komolyan tétetett, s a megajándékozott részéről elfogadtatott. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Hazai jogunkban az ajándékozási ígéretre nézve, aminőnek a másodbiróság Ítéletében kifejtett okokból a hozomány adás iránti igéret is tekintendő, nincs semmiféle törvényes intézkedés abban az irányban, hogy az ajándékozási igéret érvénye vagy az abból eredő kereseti jog valamely különös alakszerűséghez volna kötve, amiből folyóan az állandóan követett birói gyakorlat abban az irányban alakult ki, hogy az ajándékozási ígéretből is bíróilag érvényesíthető kötelem származik, ha az komolyan tétetett és a megajándékozott által elfogadtatott. A felperes keresetét az alperes által vele szemben tett ilyen ígéretre alapítván, annak a pernek sorsa attól függ, vájjon a felperesnek a keresete alapjául vett tényállítást bebizonyítani sikerült-e, vagy sem? Erre vonatkozóan az elsőbiróság ítéletében felhozott helyes indokoknál fogva a kir. Curia magáévá teszi az alsóbiróságok álláspontját azzal a kiegészítéssel, hogy az elsőbiróság Ítéletében tüzetesen felsorolt ellenmondó tanúvallomásokat szorgosan mérlegelve és különösen figyelembevéve azt a körülményt, hogy a valódiság tekintetében meg nem tagadott 2. és 3. a. elismervények szerint a felperes és neje az alperestől a vitatott igéret tétele után a keresetbe vett összegnél jóval kisebb összeget hozomány czimén elfogadtak, anélkül, hogy az állítólag ígért nagyobb összegű hozományhoz való igényüknek kifejezést adtak volna, a kir. Curia sem látja bebizonyitottnak azt a kereseti állítást, hogy az alperes a felperesnek 60.000 K hozományt ígért volna, annál kevésbé, mert az a körülmény, hogy a 2., 3. a. szerint tényleg kifizetettnek elismert 8000 K nem a felperesnek, hanem az ő beleegyezésével hitelezőjének fizettetett, ezt az összeget hozományi jellegétől meg nem foszthatja. (C. 1912. márczius 6. 4133/912. sz. I. p. t.) Hozománynak igérése harmadik személy részéről, ki azt a törvény alapján nem tartozik adni, ajándékozási Ígéretnek tekintendő. Minthogy az osztrák polgári törvénykönyv szerint a valóságos átadás és Írásbeli okirat nélkül tett szóbeli ajándékozásból kereseti jog nem származik, Erdélyben történt fenti értelmű igéret keresettel nem érvényesíthető. C. 1148/1891. (Uj Dtár II. 273. 1.) Dtár uj f. XXXI. 14., 74. — Ajándékozási igéret jogi kötelezettséget csak akkor állapit meg, ha az igéret meghatározott tárgyra vonatkozik és az ajándékozónak erre vonatkozó komoly ajánlata a megajándékozott részéről hasonló módon elfogadtatott. Dtár uj f. XXIV- 105. — Az ajándékozási igéret az ajándékozott dolog átadása nélkül is jogérvényesen kötelező. C. I. G. 281/906. (Uj Dtár II. 270- 1.) — A jövőben eszközlendő ajándékozást tartalmazó igéret mint ilyen az Ígéretet tevő részéről mindig megmásítható. C. 3255/99. (Uj Dtár IL 273. 1.) 299. Abban az esetben, midőn a volt tulajdonos az ingatlant elajándékozván, a haszonélvezeti jogot fentartotta, az átruházás-