Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

176 Kötelmi jog darab puszta átadása azonban, a megőrzés iránti kifejezett megbízás nélkül a megőrzési kötelezettséget maga után nem vonja, hanem csak arra irányuló megbízásnak tekinthető, hogy az átvevő a ruhadarabot elhelyezze. Dtár uj. f. 293. A tehermentesítés elmulasztása esetén a vevő vagyonjogi érdekeinek biztosításául birói letétbe az az összeg helyezendő, amely az eladott ingatlan tényleges és valóságos értékének megfelel, ennek meghatározásánál pedig nem szolgálhat alapul az az ár, amely árban a vevő azt vette, hanem az a forgalmi érték, melylyel az ingatlan bír. (G. 1911. decz. 20. 3782. P. sz.) A 39. számú curiai polgárjogi döntvény joggyakorlatában kifejtett ama jogszabály, melynél fogva ha tehermentes vételnél a vételárhátralék fizetésére valamely feltételnek kifejezetten kikötése nélkül haláridő állapíttatott meg, az ingatlan vevője a határidő elteltével, kifejezetten ellenkező kikötés hiányában a vételárt, vagy annak hátralékát vissza nem tarthatja, hanem ha az eladó a határidő bekövetkeztekor a telekkönyvi állást még nem rendezte akként, hogy a vevő tulajdonjogát tehermentesen bekebeleztethesse, a vételárt birói letétbe helyezni köteles, csak annyiban nyerhet alkalmazási, amennyiben az ingatlan vevője a vétel tárgyát birtokába kapta. (Curia 1911. június 6. G. 82/1911. sz. a.) (Gr. XVIII. 288- 1.) Oly adásvévési szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogjogilag bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár kifizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve: az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezéhez mindaddig nem követelheti, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. — Bizonyos körülmények közt azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét, és a biró a fennforgó viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárat, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. 39. sz. döntvény. Gr. I. 46. 1. A tehermentesités elmulasztása esetén a megfelelő vételárnak birói letétbe helyezése. C. I. G. 311/907- (Uj Dtár II. 229. 1.) V. ö.: C. 134/910. (Gr. XVII. 281. 1.; lásd még az itt összeállitott joggyakorlatot; C. 115/910. (u. o. 282. 1.) 294. I. Az a megállapodás, hogy az ingatlan árverésre fog bocsáttatni, kizárja a megállapodást létesítő felek között a vételügylet létrejöttét. — II. Az az igéret, hogy az egyik fél a másik ingatlanának árverésén 14.000 K-ás ajánlatot fog tenni, ha az igérettevő ahhoz való következményt fűzni nem kivánt és biztosítékot az igéretvevő kívánsága ellenére nem adott, nem ad az igéretvevőnek jogot kártérítéshez, ha az igérettevő az árverésen részt nem vett és az ingatlan kisebb összegért kelt el. (C. 1912 május 28. 5012/1911. sz. a. I. p. t.) XXII. 51. Vétel.