Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Letét 175 Mert igaz ugyan, hogy a felelősségnek a törvényben meghatá­rozott előfeltétele -az, hogy a szálloda személyzetének átadott tárgy­ról legyen szó; a törvény helyes értelmezése szerint azonban az át­adást nem betű szerint szoros értélemben kell venni; hanem a tör­vényszakaszt a mai kifejlett személyforgalmi viszonyoknak, s az élet közönséges körülményei szerint az utasok részéről a szállodák­ban igényelhető vagyonbiztonságnak megfelelően akként kell értel­mezni, hogy ia szállodai szobákba az utasok részéről elhelyezett tár­gyakat a vendégfogadósnak, illetőleg személyzetének átadottaként kell tekinteni, hacsak azok ia tárgyak oly minőségűek és értékűek, hogy ilyen tárgyakat kivétel nélkül rendszerint mindenki a beszállás idején is magánál tartani szokott a jellen esetben nem rendkivüli magy összegű készpénz, zsebóra és láncz, s éppen azért a rendes gon­doskodásból kifolyólag külön átadás vagy Üetétheadás utján való megőrzést igénylő tárgyaknak nem tekinthetők. Kivételnek a fentebb kifejtett jogszabály alul csak két esetben van heHye. Ha maga a vendég intézkedése idézte elő az ingóknak elveszté­sét előidéző veszélyt (például hia ő hivta magához a tolvajt), vagy ha rendkivül magas értékű ingóról van szó, melyet rendszerint nem szoktunk magunknál hordozni (péld. a zsebpénzt felülmúló összegű pénz, gyéren használt nagy értékű ékszer stb.) és ha a vendéglős erre nézve, a vendéget kellően értesitve, kiköti, hogy ilyenekért csak nála letétbe helyezés esetére szavatol. Ilyen körülményekről e perben szó nincs. Ily jogi álláspont mellett azután közömbösnek tekinti a kir. tábla hogy felperes szobájának zárja jó vagy rossz-e és hogy felperes szobáját éjjelre csakugyan záratlanul hagyta-e? mert a beszálló ven­dég ajtajának bezárása nélkül is megkívánhatja, hogy tárgyai a jog­talan elvételtől biztosítva legyenek; tehát a bezárás elmulasztása nem tekinthető a vendég részéről oly gondatlanságnak, mely a ven­dégfogadóst a fentebb kifejtett körű felelősség alól felszabadítaná. Mindezeknek alapján alperest a megállapított kárösszegnek, mint tőkének, s a károsodás 1911. október 18-án, éjjel történvén, a következő naptól, az esedékessé válás idejétől számított törvényes kamatának megfizetésére kellett kötelezni. (Marosvásárhelyi Tábla 1912. május 15. G. 156/912.) A szálloda tulajdonos kártérítéssel tartozik a vendég állal a szállodába hozott, az alkalmazottjaira bizott, és ott elveszeit bőröndért és az abban elhelyezni szokott tárgyakért, ha azok nem oly minőségűek, hogy a felelősség megállapításá­hoz a külön átadás vagy figyelmeztetés megkívántatik. C. I. G. 61/905. (Uj Dtár II. 416. 1.) G. XII. 450. 1.; G. X. 376.1. Nagy személyforgalomnak kitett nyilvános fürdő tulajdonosát nem terheli felelősség azért, hogv az oda egyesek által bevitt in­gókat idegen személy ellopja. Ha a fürdőtulajdonos gondoskodott oly biztos helyiségről, ahol a fürdővendégek értéktárgyai megőriztetnek, és a vendég ezt a helyiséget igénybe nem véve pénzét nem helyezte oda, ugv ebbeli mulasz­tásának, és az ebből eredő károsodásának önmaga lévén az oka, kárát a fürdő­tulajdonos megtéríteni nem tartozik- Dtár. III. f. IV. 94. — Kávéházi pinczér­nek megőrzés végett átadott ruhadarabért a kávéháztulajdonos felelős. A ruha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom