Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Kártérítés 169 felperesek jogosítva vannak erre a nyilván alperes hibájából eltelt időre az alperesnél maradt vételár után kamatot követelni, mert éppen annak folytán, hogy habár az alperes a megvett ingatlan birtokába lépett, mégis az 1. sz. egyességben kamat kikötve nincsen és ugyanezen okirat 4. pontja szerint a vételár csak a tulajdonjog jogérvényes tehermentes bekebelezése után vált essedékessé, alperes köteles volt gondoskodni arról, hogy a telekkönyvi bekebelezés a lehető legrövidebb idő alatt bekövetkezhessék, mely figyelemmel a törvényes alakiságokra és alperes város hivatali ügyvezetésére, ennek véghezvitele czéljából szükséges volt, az alperes hibájából pedig ez az idő felperesek kárára ok nélkül kitolatott. (C. 1912. ápr. 16. 4046/P.) Késedelem beállta. C. I. G. 120/901. (U.i Dtár II. 155- 1.) 281. A kártalanítási dij járulékos természeténél fogva az 1877. évi VIII. t.-cz. 2. §-a szempontjából a kamattal egy tekintet alá esik, az tehát ugyanezen t.-cz. 3. §-a értelmében csak azzal a záradékkal kebelezhető be, hogy a tőkén felül fizetendő járulékok együttvéve, tehát köztük a kártalanítási (stornó) dij is, a tőke 8 százalékát meg nem haladhatják. (C. 1911. decz. 19. 2868. sz.) Azonos: C. 4491/906. (Uj Dtár II. 125. 1.) 223/910. (Gr. XVII. 271. 1. Állandó gyakorlat. — A kamat a stornódij beszámításával a váltóügyben sem haladhatja meg a nyolcz százalékot. C. 713/907. (Uj Dtár II. 125. 1.) Kártérítés. Tervezet 1138—1143. §. 282. A szerződéshez hű fél attól, ki a szerződés teljesítését eleve megtagadja, kártérítést követelhet akkor, ha az szerződéses kötelezettségeinek kellő időben meg nem felemé; de bírság és kártérítés terhével csak akkor követelhet tőle teljesítést, ha ez a szerződésben kiköttetett. (C. 1912. január 9. 5322/911. sz. a. II. p. t.) A szerződés nem teljesítésével okozott kár. C. 773/910. (Gr. XVII. 272. 1.) 283. A felperesek bérelte ingatlant bírói árverésen az I. r. felperes vásárolta meg, aki a II. r. felperesnek haszonbérlőtársa volt. A felperesek az ingatlant a haszonbérleti jogviszony kezdetén haszonbérletük egész tartamára az általuk a haszonbérbeadónak fizetettnél évenként nagyobb haszonbérért alhaszonbérletbe adták és ezt az alhaszonbérleti jogviszonyt az I. r. felperes a bérbeadott ingatlannak részéről történt megvásárlása után is föntartotta. Ezeknek a tényeknek mérlegelésével a m, kir, Curia arra a meg-