Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

170 Kötelmi jog győződésre jutott, hogy az í. r. felperes a haszonbérleti jogviszonynak közte és az alperes közt az ez ellen megtartott árverés következtében mgsziinéséveí semmiMe kárt nem szenvedett. Károsodás hiányában pedig a bérben birt ingatlannak árverésen eladása maga-magában nem szolgálhat jogalapul kártéritő-összegnek megítélésére. (C. 1912. jul. 2. 5807/911. P. sz.) V. ö.: C. I. G. 787/904. (Uj Dtár II. 311. L) 284. Valamely becslés foganatosítására felkért szakértő, a meg nem felelő véleményéből a felek valamelyikére hárult esetleges károkért csak akkor vonható felelősségre, ha eljárásában rosszhiszeműség, avagy a kellő gondosság vétkes elmulasztása nyilvánul meg. (G. 1912. május 23. 5692/911. sz .a. II. p. t.) 285. Jogos ok és érdek nélkül használt jogorvoslatok igénybevétele a törvény engedélyével való visszaélés, s az, aki ezt elköveti, és a másik fél jogos érdekeinek érvényesülését megakadályozza, ezért kártérítéssel tartozik. Kir. itélő tábla: Alapos az a panasz, hogy a kir. törvényszék jogszabályt sértett azáltal, hogy felperest követelésével azon az alapon utasította el, hogy az alperes kártérítési felelőséggel nem tartozik s felperesnek nem sikerült volna a kérdéses ingatlant a szóban forgó időben bérbeadás utján hasznosítani. A vitás kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy ugy a peres, mint a perenkivüli eljárásban a jogorvoslatok a felek jogos érdekének szolgálatára vannak rendelve. A jogorvoslat igénybevétele tehát csak abban az esetben jóhiszemű, ha a fél rá tud mutatni olyan érdekekre, amelyet meg óvni, illetve érvényesiteni czéloz. Ha ellenben ilyen érdeket a jogorvoslattal élő fél maga sem tud kimutatni, abban az esetben a törvény által engedett jogorvoslatnak igénybevétele a törvény engedélyével való visszaélésnek minősül, tehát rosszhiszemű, amiből következik, hogy ha ezáltal ellenfele jogos érdekének érvényesülését megakadályozván, illetve késleltetvén, azért őt felelősség terheli, mert a jog általános elveihez képest a törvény által engedett jogvédelmi eszközök sem szolgálhatnak arra, hogy azok szándékosan mások károsítására használtassanak fel. A jelen esetben az árverési iratokból kitűnik, hogy az alperes a szóban forgó jogorvoslatokat anélkül vette igénybe, hogy valamely akár valódi, akár vélt érdeke sérelméről szó lehetett volna s az árverés ellen beadott előterjesztésének, majd az e tárgyban keletkezett bírósági végzés ellen beadott felfolyamodásának czélja az volt, hogy az árverési vevő, az általa megvett ingatlan birtokba vételénél megakadályoztassák.