Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

168 Kötelmi jog október hó 27-ig megfizetni köteles, „az óvadék és a szerződés felbontásának terhe alatt". E kikötés és a fizetés elmulasztásának ellenére nem volt azonban az egész óvadék az I. r. alperes javára kötbér gyanánt megítélhető, mert nem is tekintve, hogy P. J. tanú szerint a szerződő felek is ugy értelmezték a szerződés megkötésekor annak 4. pontját, hogy az óvadék csak a meg nem fizetett összeg erejéig szavatol, amit megerősit dr. M. S. tanúnak másodszor történt kihallgatásakor tett az a vallomása, hogy arra a figyelmeztetésre, hogy a becsérték meg nem fizetése az óvadék elvesztését vonja majd maga után, az alperesek a felperesnek megnyugta>tólag azon kijelentést tették, hogy a szerződést nem fogják oly szigorúan értelmezni, mint a hogy az irva van és nem lesz kellemetlensége a felperesnek akkor sem, ha a becsértéket 1906. évi október hó 27. után is megfizeti; ezen megnyugtató kijelentés után történt a szerződés aláirása, — amely tanúvallomások is tehát a szerződő felek akaratát olyannak tüntetik fel, amely nem czélozta az óvadéknak elvesztét a pontos fizetés elmulasztása esetére: a feleknek ellenkező megállapodása sem lenne joghatályos, mert 600 koronának meg nem fizetéséért 1600 K-ás kötbérnek kikötése mint rendkívül aránytalan nagyságúé az 1877 : VIII. t.-cz. 2. és 4. §§-ainak kifejezett rendelkezése és czéljába ütközvén, annak érvényesítésére bírói uton jogsegély nem adható. (1912. évi április hó 16-án, 3901/1911. sz.) Hogy az óvadék kötbér jellegével ruházható fel, lásd még C. 5793/901. (Uj Dtár II. 226. 1.) A szolgáltatás tárgya. Kamat. Tervezet 1132—1137. §. 280. Várossal kötött szerződés kormányhatosági jóváhagyása körül bekövetkezett késedelem esetében kamat követelhető a késedelmet okozott várostól. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét részben megváltoztatja, stb. A 3. szám alatt becsatolt belügyminiszteri rendelet tartalma szerint az 1. sz. egyesség jóváhagyása azért tagadtatott meg, mert azzal az egyességgel, illetve az arra vonatkozó közgyűlési határozattal ingatlan vagyon szerzése mondatott ki és ennek daczára a határozat meghozatalánál az 1886 : XXII. t.-cz. 110. §-ában foglalt rendelkezések be nem tartattak. Nyilvánvaló tehát, hogy az a késedelem, mely annak folytán állott be, hogy az ingatlan szerzésére vonatkozó közgyűlési határozat nem a törvény által előirt rendelkezések betartásával hozatott, az alperes hibájából okoztatott, következésképpen ezért a késedelemért felperesekkel szemben az alperest felelősség terheli és a