Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Kötbér 167 január 26-áig számított 39 napi késedelem kizárólag a felperes hibájára vezetendő vissza; és mert figyelemmel arra, hogy T. M. szerelő — a saját vallomása szerint — a gőzgép és kazán felszerelésével csak 1907. évi január hó végén készült el, a vízhiány, amelynek tekintetében különben a per adatai szerint az alperest mulasztás szintén nem terheli, a jelen per elbírálásánál közömbös. (1911. évi november hó 17-én, 1602. sz.) Állandóan követett birói gyakorlat az, hogy a késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér nem követelhető akkor, ha az utólagos teljesítés a kötbérhez való igény fenntartása nélkül elfogadtatott. C. I. G. 230/902. (Uj Dtár II. 105. !•) Gl. II. 2- 607. 1.; ö. D. V. 473. 1.) 278. A íanonczviszony felbontása esetére, ha felbontását a tanoncz okozta, annak szülője 1200 K kárpótlást kötelezett a tanonczot alkalmazó felperesnek. A kárpótlásul kikötött összeget, mint a szerződés biztosítására szolgáló kötbért a kir. Curia 300 K-ra mérsékelte, mert ugy találtai, hogy az alperes fia a tanonczszerződésben kikötött tanonczidőnek mintegy felerészéí a felperes üzletében eltöltötte és igy ahhoz az érdekhez, amely felperest ahhoz fűzte, hogy az alperes fia az egész esztendei tanonczidőt a felperes üzletében eltöltse, 300 K kötbér megfelelő. (C. 1912. május 3. 4041. sz.) 279. Óvadéknak kötbérjelleggel felruházása megengedhető. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja ... az abban felhívott indító okokból és az alperesek felebbezésében felhozottakra tekintettel még a következő okokból: A felperes és az I. r. alperes közt fönnállott albérleti szerződés 7. pontja szerint a bérbevevő felperes a szerződésben foglalt kötelezettségek pontos betartásának biztosításául köteles 1600 korona óvadékot adni, ami nem azt jelenti, hogy a szerződés bármely pontjának megszegése esetében az albérletbe adó jogosult ezt az óvadékot magának kötbér gyanánt megtartani, hanem csak azt, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek teljesítését a felperes a szerződés ellenére elmulasztotta, a bérlő terhére és az óvadék kiegészítésének kötelezettségével, a bérbeadó teljesítheti. Nincs azonban kizárva annak a lehetősége sem, hogy a szerződő felek az óvadéknak a kötbér jellegét adják olyképpen, hogy az egészben vagy részben a bérbeadóé lesz, ha a bérlő valamely pontosan körülirt kötelezettségét egyáltalán nem teljesítené. Ennek a kivételes kikötésnek azonban kifejezetten kell megtörténnie és az eme jogvita alapját tevő albérleti szerződésnek 4. pontjában ez meg is történt olyképpen, hogy a bérbevevő felperes az ott körülirt ingóknak — utóbb 600 koronában megállapított és az I. r. alperes viszonkeresetére immár jogerősen megítélt — becsértékét az I. r. alperesnek 1906. évi