Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

8 1899 : XV. t.-cz. azonos, hanem \annak csak előkészítéséhez tartozó cselekmény és mint ilyennek Biztosítása iránt saját hatáskörében intézkedést tenni a választási elnöknek panasz, vagy kérelem folytán is csak abban az^ esetben állhatott kötelességében, ha a közigazgatási hatóságnak előtte panaszolt és a konkrét esetben általa egyébként felül nem bí­rálható intézkedéseit olyanoknak ismerhette volna fel, amelyek a fuvar felfogadását a dr. Maniu-párt részére egyáltalán lehetetlenné tették és ezzel a Maniu-pártnak a választás székhelyére fuvarokon való bevonulását meghiúsították volna. Ezzel az eredménnyel azon­ban egyes balázsfalvi lakosoknak, tehát nem is kerületbeli válasz­tóknak az alvinczi kerület egyes községeiből való kiutasittatása már csak azért sem járhatott, mert a kérvényezők maguk sem állítják, hogy az illető községbeli egyének, akik között a rovatos iv és a külön­jegyzék tanúsítása szerint számos dr. Maniu-párti volt, — a fuvarok felfogadásában, vagy a bevonulás egyébkénti előkészítésében akadá­lyozva lettek volna — és a kérvényezők nem is neveznek meg egyet­len olyan választót sem, aki a fuvar hiánya miatt, vagy a megbízottak kiutasítása következtében nem juthatott el fuvaron a választás szék­helyére. Mindezekből megállapítható, hogy az adott esetben nem forgott fenn a választás szabadságának, vagy a választók bevonulása szabadságának oly természetű korlátozása, amelylyel szemben a dr. Maniu-párt részére védelmet nyújtani a törvény 154. §-ában körülirt hatáskörénél fogva a választási elnöknek lett volna kötelessége. A kérvény I. fejezetének B) pontja alatt a külön-bizalmi férfiak egyenlőtlen száma és jogköre miatt tett panaszt azért kellett figyel­men kivül hagyni, mert a kérvényezők a szám tekintetében csak annyit állítanak, hogy a dr. Maniu-párt 5 ilyen külön-bizalmi férfiá­val szemben a Mayer-pártból az elnök ,,5-nél több", „legalább 10" ilyen bizalmi férfit alkalmazott, de azt, hogy kik voltak ezek, a kér­vényben meg nem nevezték és pedig a tárgyaláson tett kijelentésük szerint azért, mert azokat nem is ismerik. Ámde a külön-bizalmi fér­fiak megnevezése és határozott szám állítása nélkül a tényállítás ha­tározatlan és mint ilyen, bizonyítás tárgyává azért nem tehető, mert a külön-bizalmi férfiakként szereplő egyéneket nem ismerő tanuk vallomása arra a döntő körülményre nézve, hogy hány ilyen férfiú működött, az Ítélet alapjául megnyugvással elfogadható bizonyíté­kot nem szolgáltathat. Az R. H. betűs karszalaggal ellátott egyénekre vonatkozóan pa­naszoltak kapcsán a kérvényezők előadják, hogy amidőn azok alkal­mazása ellen a dr. Maniu-párti bizalmi férfiak tiltakoztak, az elnök ezekre vonatkozóan azt a kijelentést tette, hogy azok a rend fenntar­tására vannak hivatva. Akár az elnök rendelte ki már most ezeket, amint a kérvényezők állítják, akár az ő tudtával az illetékes közigaz­gatási hatóságnak a rend fenntartására a törv. 154. §-ának 5. bekez­dése szerint szintén hivatott közege (főszolgabíró), amint azt a védők állították: azok kirendelése egymagában véve a törvény 154. §-ának egyik rendelkezésébe sem ütközik. Az elnök felelőssége ezeknek a karkötős egyéneknek állítólagos visszaélései miatt csak abban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom