Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

138 Dologi jog natosittatott, jogtalan nem volt, minden szolgalom, mely az összeépítés folytán keletkezik, mindaddig fentartandó, mig az uralkodó épület fennáll s amig fennáilhatása érdekében a szolgalom fentartása szükséges. A kir. tábla: A keresetet egészben elutasítja. Indokok: A felperes, aki az Aj alatti szerződéssel Fiúméban a Corso-utcza 13. sz. házat alperestől, az e házzal közvetlenül szomszédos háznak is tulajdonosától megvette, azt adta elő, hogy az utóbbi háznak csúcsát betetőző párkányszegélyzet a két házat elválasztó arra a falra támaszkodik, amely a felperes tulajdonába ment át; kérelme az, hogy amennyiben szerinte az alperes párkányzatának a felperes tulajdonába átment falra támaszkodása nem egyéb, mint az osztrák polgári törvénykönyv 475. §-a alá eső házszolgalomnak az alperes részéről való bitorlása, melyet ő, aki a 13. sz. házat minden tehertől és szolgalomtól mentesen vásárolta, tűrni nem köteles, az alperes a párkányzatnak eltávolitására köteleztessék. A párkányzat már jóval az adásvevési szerződésnek megkötése előtt abban az időben készült, mikor alperes még mindkét szomszédos háznak a tulajdonosa volt, mikor tehát alperes a párkányzatnak a két ház között elvonuló falhoz támasztása által az őt, mint tulajdonost megillető szabad rendelkezési jogot gyakorolta. Tekintve ezt és azt, hogy ház és általában telki szolgalomnak keletkezéséről csupán másnak tulajdonában levő házra és telekre vonatkozó valamely jognak gyakorlása esetében tudniillik akkor lehet szó, ha van egyfelől szolgáló, másfelől pedig uralkodó ház és telek, ellenben formailag ki van zárva, hogy valaki telki szolgalmat a tulajdonában levő ingatlanra nézve gyakorolhasson (osztrák polgári törvénykönyv 474. §.), nyilvánvaló, hogy alperes a párkányzatnak a falra támasztásában érvényesült jogot nem szolgalomképpen vette igénybe s az e tekintetben még 1905. augusztus 4. előtt bekövetkezett állapotok további fentartása az alperes tulajdonában megmaradt szomszédos ház birtoklásának az addig is követett módon való folytatásául jelentkezik; valamint nyilvánvaló, hogy e per nem csupán a felperesnek házára vonatkozólag alperes által bitorolt valamely szolgalomnak megszüntetésére, hanem az alperes tulajdonában maradt ház birtoklásának módjában teendő változtatásra is irányul és hogy a kereseti kérelem teljesítése azt jelentené, hogy alperes a tulajdonában maradt ház békés birtoklásának abban a módjában, melyhez már a felperessel való szerződés előtt jogot szerzett, megháborittassék. Minthogy szabály, hogy a tényleges birtoklás jogvédelemben részesítendő mindaddig, mig annak jogtalansága ki nem derül, az pedig kétségtelen, hogy az alperes jogosan járt el, mikor a szegélypárkányzatot a falra támasztotta; ezeknél fogva a felperes keresetét jogtalannak kellett Ítélni annál inkább, mivel a párkányzatnak a választófalra támaszkodása az épület megtekintésénél szembetűnő