Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

1899 : XV. i.-éi. 7 8. De leginkább bizonyítja a kérvényezők szerint a választási elnök czélzatos eljárását az, hogy amidőn a választás után 1910. junius 3-án Pomutiu Tódor szászsebesi lakossal való beszélgetése közben az elnöknek a választás vezetése körül tanusitott magatartása szóba került, az elnök a nevezett Pomutiu Tódor előtt beismerte, hogy amit tett, azt a főispán rendeletére kellett megtennie, mert különben ma dr. Maniu Gyula volna képviselő Alvinczen. A m. kir. Curia az itt A), B) és C) alatt előadott tényállítások bizonyítására nézve a kérvényezők részéről előterjesztett kérelemnek nem adott helyet és a kérvénynek a törvény 3. §-ának 16. pontjára alapított ezt a részét a bizonyítás elrendelése nélkül utasította el a következő okokból. Amit a kérvényezők fent A), a), b), c), d), e), f), g) alatt előadnak, azok nem a választás elnökének, hanem a közigazgatási hatóságnak, illetőleg az ezen hatóság utasítására eljáró csendőrségnek a tényei. Maguk a kérvényezők sem állítják, hogy azok a választás elnökének utasítására történtek, sőt a védők által a tárgyaláson hiteles másolatban csatolt és még 1910. évi május hó 2-án, tehát jóval dr. Mayer Ödön fellépte előtt kiadott alispáni rendeletből kitűnik, hogy a panaszolt kiutasítások az emiitett közigazgatósági hatóságnak a választási izgalmak lecsillapítását és a személy- és vagyonbiztonság megóvását czélzó rendelkezésében találták alapjukat. Kérvényezők a választás elnökének felelősségét e részben az alapon kívánják megállapítani, hogy a dr. Maniu-párt a kiutasítások miatt az elnöknél panaszt tett és az elnök ennek daczára nem intézkedett, tehát a választás és a választók bevonulása szabadságának megóvása tekintetében a törvény 154. §-ába ütköző mulasztást követett el. Maguknak a kérvényezőknek fent ismertetett tényelőadása szerint is az elnök felelőssége szempontjából mindenekelőtt figyelmen kívül kell, hogy hagyassanak az A), a), b), f) és g) alatt panaszolt esetek, mert azok május 29. napján, tehát az előtt történtek, mielőtt dr. Maniu Gyula az elnöknél panaszt tett és annak intézkedését kérte, Ha tehát ezekben az esetekben felismerhető is volna az elnök által biztosítandó választási szabadság valamely sérelme, azok az adott esetben az elnöknek sem cselekvésével, sem mulasztásával okozati összefüggésben nem állván, az ő felelőssége szempontjából közömbösek. Ami pedig a panasznak azt a részét illeti, hogy az elnök a hozzá május hó 30-án, d. u. 4 órakor beadott panaszos kérvény folytán csak május 31-én este és akkor is csak dr. Maniu Gyula képviselőjelöltnek adott igazolványt, amelyet a községek bejárásánál felmutathasson, de a kérvényben meg sem nevezett megbizottainak nem és hogy ekként a megbízottak május 31-én történt kiutasittatásának, holott erre módja lett volna, elejét nem vette: a kir Curia az elnöknek ezt az eljárását a törvény 3. §-ának 16. pontjába ütköző kötelességszegésnek nem tekintette. A fuvarok felfogadása és a választók bevezetése iránti intézkedés ugyanis a törvény 154. §-ában emiitett bevonulás fogalmával nem