Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Birtok és birtokvédelem 125 la vő határvonal megállapítása műszaki kérdés lévén, nincs ok, hogy a per során meghallgatott s a fentebh előadottak szerint nem kifogásolható szakértők többségének véleménye által is megerősített szakvéleményét a biróság figyelmen kivül hagyja. Nincs megállható alapja annak az alperesi védelemnek, hogy a határvonalat illetőleg a fővárosi mérnöki kitűzés lévén az irányadó, a 2./. alattival kitűzött határvonal hiteléhez szó nem férhet, mert a határvonal vitássá tétele esetén a hivatkozott építkezési szabályok értelmében a határvonal megállapítása kérdésében a biróság dönt s ekként a per során a kitűzés helytelen voltát az érdekelt fél kimutatja. Ellenben az elsőbiróság rendelkezéseinek megváltoztatásával felpereseket azzal a kereseti kérelmükkel, mely az alperes által beépített és elfoglalt határvonal visszaállítása czéljából a teljesített falazások lebontását s az építkezés előtti állapot helyreállítását czélozza, elutasítani kellett. Ugyanis a többször hivatkozott építésügyi szabályzatnak az épületek lebontására vonatkozó V. és a szomszédok érdekeinek megóvását biztosító IX. fejezeteinek rendelkezéseiből kétségtelenül megállapítható, hogy a 61. és 144. §§-ok értelmében 8 napon tul megindított per a munkát, jelesül a bontást és az építkezést nem gátolja, felperesek ennélfogva, ha az említett határidőn belül az általuk helyesnek nem talált határvonal megállapítása iránt a pert megindítják, a munkálatoknak közigazgatási uíon való beállítását elérhették volna. A pernek az emiitett határidőn tul történt megindítása folytán azonban, tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatóságok döntése szerint alperes a főváros által kitűzött határvonal szerint építkezett: őt tehát a tulépités tekintetében rosszhiszeműség nem terheli, mindaddig, mig a vitássá tett határvonal megállapítása tárgyában a biróság nem intézkedik, az építkezésnél irányadóul szolgáló határvonal csakis a kitűzött határvonal lehet; az utóbbi tehát a perben megállapított határvonal s ennek megsértése nem lehet alapja a hatósági engedély és rendelkezés mellett véghezvitt építkezés lerombolásának és a korábbi állapot helyreállításának, hanem az építkezésnek közigazgatási uton elmulasztott betiltása folytán felperesekre — vitás igényük megállapítása folyamányakép csakis az a jog válik érvényesithetővé, hogy követeljék kapcsolatos káruk megtérítését, mert jogszabály, hogyha valamely épület felállításánál a telek tulajdonosa saját telkének határán tul épített a nélkül, hogy szándék vagy súlyos gondatlanság terhelné, a szomszéd a tulépitőtől az érték megtérítését követelheti. Úgyde arra nézve, hogy alperest a megállapított tul építkezésben szándék, vagy súlyos gondatlanság terhelte, bizonyító adat nincs és felperesek a 44006/1909. p. szám alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint kártalanítás el nem fogadásával kifejezetten ragaszkodtak kereseti kérelmükhöz s igy a biróság a kártérítés kérdésébe nem bocsátkozhatott.