Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

124 Dologi jog nincsen jogos alapja annak a kereseti kérelemnek, hogy alperes a felperesnek falából elfoglalt részekre épitett falak lebontására és ugyané részeknek az előbbi állapotba való visszaállítása után a felperesek birtokába leendő átadására köteleztessék, hanem a panaszolt behatolásnak csak az a jogi következménye, hogy az alperes által épitett falnak a megállapított határvonalon tul terjedő minden része a felperesi fal kiegészítő részének tekintendő, amellyel a felperesek az építési szabályrendelet korlátain belül szabadon rendelkezhetnek. E mellett a felperesek nincsenek elzárva attól, hogy a határ túllépésével okozott káruk megtérítését alperes ellen érvényesítsék. A kir. ítélőtábla: Alperesnek a helytelen perbe vonása és a keresetnek elkésett voltára alapított kifogásait az elsőbiróság helyesen vetette el. Ugyanis az 1864. LIV. t.-cz. 33-ik §-a értelmében, társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, az ország területén azon helynek bírósága alá tartoznak, ahol a képviselőség székel: ha tehát a külföldi részvénytársaságnak belföldön képviselősége, van, a magyar honos felperes által a képviselőség székhelve szerint illetékes biróság előtt helyesen idéztetik perbe, mert az a körülmény, hogy a kereset tárgyát ingatlanra vonatkozó dologi jog érvényesítése képezi, a képviseletre nézve nincs befolyással és pedig az adott esetben annál kevésbé, mert azok az ingatlanok, melyek közt a vitás határvonalnak a megállapítása forog kérdésben, a főváros területén fekszenek, ahol a külföldi „Gresham" czégnek perbevont képviselősége van. Nem tekinthető a kereset elkésettnek sem, mert miként az első biróság helyesen kifejtette, a fő- és székváros területére érvénynyel biró építésügyi szabályzatnak nincs olyan intézkedése, mely a határvonal megállapításával meg nem elégedő félnek fenntartott bírói ut érvényesítését határidőkhöz kötné; következőleg a per megindításában felperesek csakis az általános magánjogi szabályok korlátaihoz voltak kötve, azt pedig felperesek meg nem sértették és más részről az építésügyi szabályzat 114. §-ában meghatározott 8 napi határidőn tul történt perindítás és ennek következménye nem teszi elkésetté a pert. Az ügy érdemét illetően nem lehetett figyelembe venni alperesnek az előzetes szemle, valamint a per során meghallgatott szakértők véleménye ellen a szakértők személyében rejlő okokra vezetett támadását, mert az előleges szemle során alperes a szakértők személye ellen, szakismeretük hiányossága miatt kifogással nem élt, a per során kihallgatott Z. G. szakértő véleményének megbizhatlanságára pedig egyedül azon az alapon, hogy őt a biróság a felperesek által szakértőícül alkalmaztatni kivánt s olyanokul megjelölt egyének közül nevezte ki, következtetni nem lehet. Ennek előrebocsátásával az elsőbiróság ítéletét a peres felek közt vitássá tett határvonal megállapítását tárgyazó részében helyben kellett hagyni, idevágólag felhozott indokai alapján és azért, mert a két szomszédos ingatlan közt