Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Haszonbérlet 303 s ugarnak az A) alatti szerződési okirat szerint 109 holdat és 1290 négyszögölet kitevő szántóföldek egy harmadrészénél, vagyis 36 hold 963 négyszögölnél sokkal kevesebbet hagyott; a szakértőknek az a megállapítása pedig, hogy a szántóterület egy harmadrészét szalmás gabonával bevetve találták, már csak az 1909. november 13-án talált állapotra vonatkozik; vagyis az alperes csak az 1910. évben learatandó szalmás gabonát vetett. Bizonyítottnak vette továbbá a felebbezési bíróság, hogy az alperes terményeit a haszonbérleményről elhordatta, azokat másutt használta fel, a birtokon semmi marhát nem tartott, tejgazdaságot nem rendezett be, istállót és szint nem épített, marháit szántás közben és az etetés idejére a szomszédos földre hajtatta, a birtokot az első két -évben, vagyis 1908. és 1909. években egyáltalán nem is trágyázta és 30 hold legelőt, kiegészítve 10 hold szántófölddel, alhaszonbérletbe adott. A szerződésileg elvállalt kötelezettségeknek ily módon megsértése már a szerződési kikötésnél fogva is oly súlyos mulasztásokat képez, hogy a felperes ezek miatt, tekintet nélkül arra, hogy beállott-e a mulasztások által a haszonbérleménynek a szerződési kikötés nemlétében alkalmazandó osztr. ptk. 1118. §-ában meghatározott tetemes ártalommal való használata esete, a szerződés korábbi megszüntetését követelheti. Jogi beszámítás alá esnek pedig az alperesnek nemcsak az 1908. -évben elkövetett mulasztásai, hanem azok is, amelyek az 1909. évben fordultak elő, mert ha a felperes nem adott is át az alperesnek a haszonbérlet kezdetén őszi kész szántást és vetést, az alperes már az első haszonbérleti évben, vagyis 1908. év tavaszán és ugyanannak az évnek őszén is megkezdhette volna a hármas forduló rendszert alkalmazásba venni azáltal, hogy 1908. év tavaszán tavaszi szalmás gabonát ós tengerit, őszén pedig őszit vethetett volna. A haszonbérleti szerződések megszüntetése iránti perekben nemcsak a kereset megindításáig előfordult mulasztások:, hanem a kereset utániak is tekintetbe vehetők, mert a per alatti szerződésszegések, amennyiben a sommás eljárásra vonatkozó perrend szabályai szerint az Ítélet hozatala előtt a bíróság elé terjeszthetők, a szerződés megszüntetésére alapul szolgálhatnak. . . . (1910. április 12. G. 57. sz.) Hasonló: C. G. 210/909. (Gr. XVI. 346. 1.) ; C. 219/909. (Gl. II. 2. 1002. 1.) V. ö.: G. G. 189/908. (Gr. XVI. 344. L); G. 286/905. (Gr. XII. 419. 1.) és G. 163/908. — C. I. G. 339/909. (Gr. VIII. 932. 1.) — Kassai T.: G. 119/905. (Gr. XIII. 398. 1.) 443. Ha a haszonbérlő a mezőgazdasági müvelésre szolgáló haszonbérleménynek alhaszonbérbe adásától vagy átruházásától szerződésileg eltiltatott, az alhaszonbérbeadás vagy átruházás megtörténte szerződésszüntető hatálylyal bir és pedig akkor is,