Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

300 Kötelmi jog alatt bekebelezett és a 27.718/908. tksz. felosztási jkv. szerint hátralékos 9980 K 73 fill. Ezzel a tömeg kimerittetvén, a további sorozás mellőztetett. Indokok: Dr. R. F. árverési vevőnek az a kérelme, hogy az 1907. aug. 30-án megtartott árverés 1907. szept. 15-én jogerőre emelkedvén, az ezen idő után esedékessé vált és most letétileg kezelt bérjövedelmek neki utalványoztassanak ki, teljesíthető nem volt. Mert igaz ugyan az, hogy a 8419/907. tkvi sz. árverési feltételek szerint az árverés jogerőre emelkedése napját követőleg esedékes bérjövedelmek a vevőt illetik, az árverés azonban csak akkor emelkedik jogerőre, ha a, törvényes időben előterjesztés vagy utóajánlat nem adatott be, vagy pedig azok jogerősen elutasíttattak. A jelzett árverést pedig 8419/909. tkvi sz. alatti előterjesztéssel támadták meg, 18.750/907. sz. a. pedig utóajánlatot nyújtottak be, sőt az utóajánlat folytán 20.998/907. tkvi sz. alatt a törvényszék az árverést hatálytalanította és csupán az 1908. február 26-án 11.447/907. sz. a. kelt táblai végzés mondotta ki, a későbbi árverés hatályon kivül helyezésével, az 1907. évi aug. 30-án megtartott árverést jogerősnek, az árverés tehát a másodbirósági határozat meghozatala napján, vagyis 1908. évi február hó 26-án emelkedett jogerőre, a felosztás tárgyát képező bérjövedelmek pedig 1906. évi június hó 18-tól 1907. évi novemberi évnegyedekre, vagyis az árverés jogerőre emelkedése idejét megelőző esedékes bérjövedelmeket képezvén, azok nem illetik meg az árverési vevőt. Az I. 4. alati előnyös tételként sorozott illetéket a jelzálogos hitelezők azon az alapon kifogásolták, hogy az törültetett. Ez az illeték telekkönyvileg be nem jegyeztetvén, a tkvből a törlés sem tűnik ki, állításukat a hitelezők sem igazolták, de különösen is a tkvi hatóság «,z 1881: LX. t.-cz. 196. §-a értelmében az adók és illetékek tárgyában csupán azon kérdés felett dönt, hogy azok az előnyös tételek közé fiorozandók-e vagy sem, azt pedig a hitelezők nem tették vita tárgyává, miért is a kifogás figyelembe vehető nem volt. Ugyancsak nem voltak figyelembe vehetők a főv. hitelintézet mint szövetkezetnek a II. 1. alatt sorozott jelzálogos követelésre vonatkozólag előterjesztett kifogásai. Az 1881: LX. t.-cz. 210. §. 2. bekezdése értelmében, ha a haszonélvezetre a végrehajtató követelését megelőző más követelés van bejegyezve, a bérjövedelem felosztása az ingatlanak vételár felosztásával előirt szabályoknak a dolog természete szerint való alkalmazása «zerint eszközlendő, tehát az 1881: LX. t.-cz. 190. §-nak figyelembe vételével, a követelések tkvi rangsorozat rendjében elégitendők ki. Minthogy pedig azok közül a jelzálogos hitelezők közül, amelyek az ingatlan vételárából teljes kielégítést nem nyertek, a Bicskei takarékpénztárnak G. 45. alatt a haszonélvezetre is bekebelezett és az ingatlan vételárának felosztásáról 27.718/908. tkvi sz. alatt bemutatott jkv. szerint még 9989 K 73 fill. erejéig kielégítetlen követelése a rangsorban a legelső, a sorozásnál ezt a követelést kellett figyelembe venni. A kifogásoló által felhozott az a körülmény, hogy a nevezett hitelező a sorrendi tárgyaláson meg nem jelent, a végr. törv. 192. §-a