Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

294 Kötelmi jog szonbérletből levonni, a bérleménynek a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adása esetén a bérbeadó az építkezési költségek bátralevő részét akkor is köteles megtéríteni, ha az alhaszonbérbe adás folytán a hátralékos építkezési költség az alhaszonbérlő részéről volt a főbérlő javára a hszonbérből levonandó, s a bérleti szerződés a bérbeadó keresete folytán az alhaszonbérlő hibájából bontatott is fel. C: . . . A G) alatti szerződés 1. pontjából is kivehető, hogy a felperes a néhai báró H. Bernáttól 1899. október 1-től kezdődőleg a D) alatti szerződéssel 10 évi időtartamra haszonbérbe vett ingatlanoikat az ez utóbbi szerződés 10. pontjában neki adott jognál fogva alhaszonbérbe adta S. Károlynak, akit néhai báró H. Bernát a G) alatti szerződés 2. pontja szerint 1910. október 10-én közvetlen haszonbérlőjéül fogadott el és a felperest ennek hozzájárulásával a D) alatti haszonbérleti szerződéssel megállapított Összes kötelezettségek alól felmentette* Minthogy felperes a D) alatti szerződés 6. pontja szerint a haszonbérelt ingatlanon a szerződésben körülirt gazdasági épületeket volt köteles 3000 'korona erejéig felépíteni és ezeket az épületeket nagyobb érték erejéig fel is építtette, a 3000 korona építési költségeit pedig a 10 évi haszonbérleti idő alatt a haszonbérből évenként 300 koronás részletekben volt jogosítva levonni . . . a G) alatti szerződés 11. pontjában erre az építési költségre nézve az az intézkedés tétetett, hogy a további levonásokat az évi haszonbérből S. Károly uj 'haszonébérlő fogja eszközölni a felperes javára. Amikor tehát néhai báró H. Bernát S. Károlyt közvetlen haszonbérlőjéül a felperes helyett elfogadta és a felperest összes haszonbérlői kötelezettségei alól felmentette a D) alatti szerződés annak következében, hogy néhai báró H. Bernát a S. Károlylyal megkötött szerződést ennek hibájából bírói Ítélettel az 1903. október ltőí kezdődő hatálylyal megszüntette, ezzel a megszüntetési ténynyel jogilag újból és egész terjedelmében életbe nem lépatt (nem restituáltatott) és a felebbezési bíróságnak ebből levont jogkövetkeztetései meg nem állanak. De a felebbezési biróságnak ez a téves jogi álláspontja ítéletének megváltoztatására az alábbi okokból nem vezethetett . . . A D) alatti szerződés 6. pontja szerint a 3000 korona építési költség megtérítésére szolgálandó évi 300 koronás levonásokat a felperes volt jogosítva eszközölni és a G) alatti szerződés 11. pontja szerint ezeket a levonásokat a felperes helyett közvetlen haszonbérlőül báró H. Bernát által elfogadott S. Károlynak kellett volna teljesítenie. Nem az a perben a döntő kérdés, hogy a szerződésekben meghatározott megtérítési mód meghiúsulása az alperesék jogelődét terhelte-e, vagy sem és igy a felebbezési bíróság ítéletében e részben elfoglalt jogi álláspont tévessége a megtámadott ítélet megváltoztatására szintén nem vezethetett. A perdöntő kérdés az, hogy mivel az építési költség megtérítésének a szerződésekben meghatározott módja ugy a felperesnek, mint az alperesek jogelődének hibáján kívül egyedül S. Károly mulasztásai