Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Ellátási és életjáradéki szerződés 291 őket szétválaszsza, alperes a tanút ugy megütötte, hogy vérzett stb. stb. Ezekből megállapítható, hogy alperes az apja, a felperes ellen olyan sérelmet követett el, mely a durva hálátlanság fogalmát kimeríti s amely felperest feljogosítja, hogy az ajándékozási szerződés hatálytalanítását kérhesse. (1910. ápr. 20. 913/910. P. sz. I. p. t.) Jogszabályként áll az, hogy az élők közötti ajándékozásra vonatkozó ígéret az ajándékozott dolog átadása nélkül is jogérvényesen kötelező. C. I. G. 281/906. (Gr. XIV. 673. 1.) 430. Ajándékozási szerződést hatálytalanító durva hálátlanság nem állapíttatott meg, figyelemmel a felek társadalmi állására, midőn az ajándékozó veszekedő természetű anyós, ki vején más perlekedés alkalmával már testi sértést ejtett, vejétől akként szenvedett könnyű testi sértést, hogy ez a lakásába perlekedni jövő anyósát, a perlekedéstől felingerelve, a szobából kitaszította, habár a vő e testi sértésért elitéltetett. (C. 1910. márcz. 4. 545/910. sz. a. I. p. t.) V. ö.: G. 5138/909.; G. 4207/905. (Gr. XII. 412. 1.) 431. Ha az elmarasztalt adósnak neje férje ingatlanát azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy a jelzálogos terhek egy részét kifizeti: az ingatlan átíratásával a kielégítési alapnak a többi hitelezők elől elvonása czimén a jogügylet megtámadható, hacsak a vevő nem bizonyítja, hogy nem volt tudomása férjének a hitelezők megkárosítására irányuló szándékáról. A megajándékozott a hitelező irányában akkor is felelős, ha a követelés fennállásáról nem tudott, sőt felelősségét az sem zárja ki, hogy az ajándékozó sem tudott a követelés fennállásáról. Viszont a követelés fennállása tudatában a behajtás megakadályozására irányuló szándékkal kötött ügyleteknél a vagyon átvevő gazdagodása nem tartozik a megtámadás feltételei közé. (Bpesti T. 1910. február 28. G. 743/1909. sz.) Hogy a megajándékozott az ajándék erejéig az ajándékozó tartozásáért akkor is felelős, ha az ajándékozás idején e tartozás fennállásáról nem is tudott, állandó gyakorlat. V. ö.: C. I. G. 658/906. (Gr. XIV. 676. 1.) Ellátási és életjáradéki szerződés. Terv. 1519—1525. §. 432. Az életjáradék rendeltetése és czélja az, hogy az arra jogosultnak életfentartására szolgáljon, ennélfogva a ki nem szolgáltatott részletek annak idején per utján követelendők; nem tekinthető azonban a jogosult egyszersmind arra is feljogosítottnak, hogy a kötelezett felet az évek hosszú során át nem követelt illetményeknek pótlólag és egyszerre leendő kiszolgáltatására, 18*