Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Kötelmi jo<j ennek aránytalan megterhelésével, esetleg teljes vagyoni romlásával szoríthassa. (C. 1910. jun. 3. 877/910. sz. VIII. p. t.) Hasonló határozat: C. 1909. G. 220. sz. C. 1910. G. 115. sz. — Állandó gyakorlat. — Lásd még: Gr. XVI. 337. 1. Bérlet és haszonbérlet. a) Bérlet. Terv. 1526—1531. §. 433. í. Ahol a lakbérleti viszonyokra nézve szabályrendelet ellenkezőleg nem rendelkezik, az az általános jogszabály áll fenn, hogy a bérbeadó a bérfizetés elmulasztása esetében a bérleti viszony megszüntetését szerződési kikötés hiányában és a bérlő előleges felszólítása nélkül is követelheti. Ha azonban a bérleménynek a bérleti szerződésbe belépő vevője nem értesiti a bérlőt arról, hogy a legközelebb esedékes negyedévi bérösszeg neki fizetendő, hanem az eladó bérbeadó azt közli a bérlővel, hogy a legközelebbi negyedévi bér őt illeti, és a bérlő neki fizet: a bérlőt a fizetésben mulasztás nem terheli. íí. A bérlemény rongálása és nem gondozásából eredő kár iránti vagyoni felelősség szerződési kikötése és a szerződés megszüntetése iránti jog kikötésének elmaradása nem foglalja magában a megszüntetési jogról való lemondást és mind a kártérítési jog, mind a megszüntetési jog együtt és egymás mellett fennáll. (C. 1910. okt. 11. G. 202/1910. sz.) Ad. II. V. ö. C. I. G. 733/906. sz. határozatával. (Gr. XIV. 680. i.) A háztulajdonos a bérlőnek az ez által a lakásban tett javítások czimén csak azoknak a költségét tartozik megtéríteni, amelyek a lakhatóság szempontjából szükségesek voltak. C. I. G. 421/905. (Gr. XIII. 391. 1.) V. ö. még Bpesi T. I. G. 267/905. sz. határozatával. (Gr. XIII. 393. 1.) Abból, hogy a bérlő a felmondás érvénytelenítése iránti pert letette, nem következik, hogy a birtokot minden kártérítésihez való igény nélkül önként hagyta el, hanem csak az következtethető, hogy a felmondásnak engedett. C. I. G. 641/904. (Gr. XII. 430. 1.) é b) Haszonbérlet. (Terv. 1582—1599. §.) 434. Bérlő kártérítési igénynyel bir a szerződés jogtalan felmondása esetében, bár a felmondást elfogadta. C: A keresethez A. alatt csatolt okiratból is kivehetőleg a peres felek közt megkötött bérleti szerződés tárgya nemcsak egy korcsmaüzlet, hanem az ennek gyakorlására szolgáló ingatlan volt, és az A. alatti szerződési okirat tartalma szerint a bérleti szerződés 1909. június 1-től kezdődőleg 1914. évi szeptember 29-ig terjedő időre köttetett meg.