Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

2ü0 Kötelmi jog C: A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyja. (1910. január 26-án 4712/909. sz.) 400. Az oly ügylet, amelylyel valamelyik szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, ama harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. A. m. kir. C. felülvizsgálati tanácsa: Felperes..felül vizsgálati kérelmében első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogy az ingatlan uj tulajdonosa a haszonbérleti szerződésnek annak lejártáig való fentartására nem köteles és a haszonbérletet félévi felmondás előrebocsátásával a gazdasági óv végére felmondhatja. Ez a jogszabály a jelen eseben nem alkalmazható; mert a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperesek és d'H. I. grófnő között a B), helyesen A) alatti haszonbérleti szerződés állott fenn, ennek tartalma szerint pedig alperesek a nevezett grófnő tulajdonát tevő, a keresetben körülirt 273 hold 1557 négyszögöl földterületet az 1906. évi márczius 19-étől 1916. márczius 18-ig terjedő 10 évi időtartamra haszonbérbe vették; mert továbbá az is tényként van megállapítva, hogy a grófnő és a felperes között az előbbinek magyarországi birtokaira vonatkozólag létrejött adás-vevési szerződés 7. pontja ugy szól, amint azt a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt kivonatos másolat tartalmazza, annak a tartalma szerint pedig vevő köteles minden az eladott fekvőségeken fennálló bér és haszonbérleti szerződésekben, valamint egyéb jogviszonyokban harmadik személyek haszonvételi jogát illetőleg az eladó helyébe lépni és mert helyes az a jogi következtetés, hogy az eladónak, a jelzett szerződési pont második bekezdésében foglalt az a 'kijelentése, hogy nagyobb fontosságú és hosszabb tartamú bérszerződések nem léteznek, az említett általános szerződési rendelkezés alól kivételt nem állapit meg, hanem esetleg arra nyújt alapot, hogy felperes az eladó ellen szavatossági igényt támaszthasson az esetre, hogy ily szerződések létezése mégis kiderülne. Panaszolja továbbá felperes, hogy a felébbezési bíróság az ügy elintézésére befolyással bíró eljárási szabályt sértett, midőn a perben álló felek közötti jogviszony elbírálásánál azt az adásvevési szerződést vette alapul, mely felperes és a bérbeadó d'H. I. grófnő között az ingatlanok tulajdonjogára vonatkozólag köttetett. Ez a panasz azért alaptalan: mert az oly ügylet, amelylyel valamelyik szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is