Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Harmadik személy javára kötött szerződés 207 köt ki előnyöket; minthogy pedig a fentebbiek szerint az eladó grófnő a felperessel kötött adásvevési szerződési VII. pontjában vevőt arra kötelezte, hogy az eladott fekvőségeken fennálló minden bér és haszonbérleti szerződésékben harmadik személyek haszonvételi jogát illetőleg az ő helyébe lépjen; a felebbezési biróság nem sértett azzal eljárási jogszabályt, hogy a per eldötésénél az alperesek, mint szintén az eladó haszonbérlői javára az adásvevési szerződésnek jelzett tartalmát tekintetbe vette. Minthogy pedig a felperest az általa a jelzett adásvevési szerződés VII. pontjában a bérlők, illetve haszonbérlőkkel szemben elvállalt kötelezettség az alperesek irányában is fennáll; az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési biróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította és mint pervesztes felet a S. E. 109. és 168. §§-ai értelmében perköltségben marasztalta; minélfogva felperes felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó. (1910. nov. 18. 242/1910.) Lásd G. 902/904. és 403/905. sz. határozatokat. (Gr. XII. 369. 1.); G. 3755/89. sz. határozatot. (Gr. VIII. 675. 1.) 401. Joggyakorlatunk érvényeseknek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, a nélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégiteni. A szombathelyi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasitja. Indokok: A keresethez A) alatt hitelesített másolatban csatolt 1903. évi július hó 22-én kelt, nem kifogásolt átadási szerződés szerint a peres felek szülői: S. I. és neje összes vagyonukat átadták az alperesnek oly kötelezettséggel, hogy az alperes mindkét átadó halála után egy éven belül az átvett javak leltári becsérték szerinti tényleges értékének megfelelőleg annyit tartozik a felperesnek fizetni készpénzben, hogy az átadók után a felperes éppen annyit örököljön, mint az alperes. Felperes az őt ezen átadási szerződés alapján illetendő s a szülők halála után egy évre esedékessé váló követelésének biztosítása iránt azon az alapon indított keresetet az alperes ellen^ hogy ő minden biztonságot nélkülöz abban az irányban, vájjon alperes az átvett szülei vagyont nem fogja-e elpazarolni, elidegeníteni, adósságokkal megterhelni, avagy hozzáférhetetlenné tenni s felhozta azt is, hogy alperes a szülők ama meghagyását, miszerint az átvett