Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Kötelmi jog Jogellenes fenyegetés (kényszer). 394. A fenyegetés által előidézett kényszert, mint jognyilatkozat érvénytelenítési okot csak akkor lehet sikerrel felhozni, ha a fenyegetés jogellenes volt, már pedig az alperes nevéhen eljárt személynek a felperesi meghatalmazottakhoz intézett kijelentése, hogy ha nem fogadják el a fölajánlott kárösszeget, akkor alperes önként nem fizet, hanem lépjen a felperes a per útjára, még va« lósága esetén sem foglal magáhan fenyegetést, hanem csupán alperesnek ahheli akaratnyilvánítását, hogy a kárbecslői által meg. szabott kárösszegnél többet csak birói határozat folytán fizet, ahhoz pedig mindenkinek joga van, hogy a vele bármely jogviszonyban álló személylyel támadt vitájának sorsát megegyezés létre nem jötte esetére a biró döntésétől tegye függővé. (C. 1910. nov. 29. 664. sz.) Jogellenes fenyegetésről vagy kényszerről nem lehet szó oly esetben, amidőn az egyik fél a másiknak valamely a törvény által biztosított jog használatától való elállás fejében vagyoni értékkel biró szolgáltatás teljesítésére kötelezte magát. G. 3651/906. (Gr. XV. 401. 1.) — A megtévesztés a jogügyletet az engedményessel szemben is megtámadhatóvá és ez alapon érvénytelenné teszi. C. I. G. 388/904. (Gr. XII. 363. 1.) Semmiség és megtámadhatóság. (Terv. 996—1005. §§.) 395. A szerződést a nagykorú szerződő fél sem a másik fél kiskorúsága miatt, sem abból az okból meg nem támadhatja, hogy a távollevő fél nevét egy harmadik személy, de az ő kérelmére irta alá. (C. 1910. szept. 6. 2318/1910. sz. a. I. p. t.) Állandó gyakorlat. 396. Szerződés érvénytelenitése, mert felperes elmebetegsége, amely miatt gondnokság alá helyeztetett, már a szerződés kötése idején is fennállott. Ezzel szemben az alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy az elmebetegségben szenvedő felperesnek világos időszakai (lucida intervalla) voltak; az a körülmény, hogy a tanuk vallomása szerint a felperes közvetlenül a közjegyzői okirat felvétele előtt okát adta annak, hogy miért ajándékozza a vagyont az alperesnek, még nem alkalmas annak megállapítására, hogy a felperes világos időszakban szabadon határozta el mgát a szerződés megkötésére. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, a peres felek közt Verseczen B. B. verseczi közjegyző előtt 1907. szept. 9-én 323/908. ügysz. a. kötött ajándékozási szerződést érvénytelennek nyil-