Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

-''0 Kötelmi joc Ugyanez áll az oly személyekre vonatkozólag is, kik bár törvényesen egybe nem keltek, közös háztartásban férj és feleség módjára együtt élnek. (Bpesti T.: G. 353/908. — Gr. XV. 403. 1.) V. ö.: Bpesti T.: I. G. 3104/905. sz. határozatával. (Gr. XIII. 358. 1.) 392. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az országnak abban a részében is, ahol az osztrák polgári törvénykönyvnek a kötelmi jogra vonatkozó rendelkezései hatályban vannak, igényperben az alperesként perbevont foglaltató az igénylő felperes részéről igényének alapjául felhozott vagyonátruházási szerződésnek vele szemben hatályát, tekintet nélkül arra, hogy a követelése mely időben keletkezett, sikeresen megtámadhatja akkor, ha az illető szerződés színleges, mert ebben az esetben az alperesként perbevont foglaltatónak kifogása tulaj donképen és jogilag nem az, hogy előle a kielégítési alap rosszhiszemüleg elvonatott, hanem az, hogy az illető vagyonátruházási szerződés jogilag létre sem jött. (C. 1910. márcz. 1. G. 219. sz.) Lásd: Gr. XIII. 357. 1. Gr. VIII. 666—667. 1. és Gl. II. 2. 588. 1.) Megtévesztés. 393. I. A megtévesztés a szerződés érvénytelenítésére okul csak akkor szolgálhat, ha egyfelől az az ügylet tárgyának valamely lényeges tulajdonságára vonatkozott, másfelől pedig a megtévesztett által rendes gondosság mellett eleve nem volt elkerülhető és a megtévesztés vitatott hátrányai az állítólag megtévesztett félnek magatartásától függetlenül léteztek, vagy állottak be. — II. Valamely üzlet átruházásánál a korábbi üzlettulajdonos vevőkörének esetleges elmaradása annál kevésbbé lehet szerződésbontó ok, mivel a vevőkörnek megmaradása iránt, e kör hozzájárulása hijján, az eladó jogilag kikényszeríthető kötelezettséget nem is vállalhat. Szegedi tsz.: A keresetet elutasítja. Indokok: Felperesek a másodrendű alperestől megvett mézeskalácsos üzletre nézve az alperesekkel kötött átruházási szerződésnek stb. érvénytelenítését azon az alapon kérik, hogy alperesek őket a másodrendű alperes tulajdonát képezett üzlet megvételére azzal bírták rá, hogy az üzletnek sok nagyban vásárlója van és szavatolnak azért, hogy az üzlet a háztartás szükségletein felül is évi 4000 K tiszta hasznot hajt. Elsőrendű felperes a mézeskalács sütéshez nem értvén, alperesek ajánlkoztak, hogy felperesek részére egy évig ingyen fognak dolgozni s felpereseket az üzlet vezetésébe beoktatják; felperesek 8000 K-ért megvették az üzletet, az azonban kezdettől fogva gyengén ment, alperesek ugyanis rosszhiszeműen állították, hogy az üzletnek nagyszámú nagybani vevői vannak s hogy az üzlet tetemes tiszta hasznot hajtana, mert nagybani vevő egyáltalán nem volt, az