Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

A szerződéskötés hiányai A szerződés akkor feltételes, ha a szerződő felek akarata vagy a szerződés érvénye tétetik függővé egy jövendőbeli bizonytalan esemény bekövetkeztétől. (C. I. G. 334/99. Gr. VIII. 664. 1.) 390. Ha kiköttetik, hogy az egyezség hatályát veszti, ha valamelyik hitelező a kikötött kvótánál nagyobbat kap az adóstól: a hatályvesztés nem áll be, ha a kvótát meghaladó többletet az adós tudta és hozzájárulása nélkül az egyeztető ügynök saját jutalékából fizeti valamelyik hitelezőnek. (C. 1910. jun. 27. 598/910. v. sz. IV. p. t.) Hitelezők által együttesen elfogadott egyezségi kvótán felül egyes hitelezőnek biztositott külön (hányad perelhető,, mert az a körülmény, hogy a megállapodás a többi hitelezőt kárositja, nem jogosítja fel az adóst az ügylet megtámadására azon az alapon, hogy az erkölcstelen alapból származott. C. 222/903. (Gr. XIII. 649. 1.) A szerződéskötés hiányai. (Terv. 980—995. §§.) Színlelt jogügylet. 391. A közeli rokonok közt történt vagyonátruházásra az a vélelem, hogy az adós a hitelező kijátszása végett ingyen ruházta át vagyonát a rokonára, ha az átruházáskor a hitelező követelése még fennállott. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s a felperesi keresetnek helyt ád, stb. Indokok: Helyesen fejtette ki a másodbiróság, hogy a per érdemi megbirálását nem akadályozza az a körülmény, hogy T. Gy. perbe nem vonatott, mert az alpereseknek jogukban és módjukban állott bizonyitani, hogy T. Gy. ellenérték mellett szerezte az általa a másod- és harmadrendű alpereseknek ajándékozott ingatlanokat, mit tenniök annál inkább kellett volna; mert az állandó birói joggyakorlat szerint a közeli rokonok közt létrejött vagyonátruházásokra az a vélelem áll fenn, hogy az átruházás szinlegesen s a végből történt, hogy a hitelezők elől a kielégitési alap elvonassék; és mert 1900 április 7-én, midőn T. I. az ingatlanokat testvérére, T. Gy.-re a B) alatti szerződéssel 570 K vételár kitüntetése mellett átruházta, a „Júlia" pénzintézet követelése nemcsak lejárt, de már jóval előbb, 1896-ban perelve és behajtása végrehajtás utján sikertelenül megkisérelve is volt, következőleg a B) alatti szerződés tartalma, a fennálló jogvélelemmel szemben T. Gy. szerzését valódivá és jogossá nem teszi, sőt ennek ellentmond az is, hogy T. Gy. nemsokára 1901 nov. 4. a G) alatti szerződéssel az ingatlanokat az adós s átruházó T. I. gyermekeinek, a másod- és harmadrendű alpereseknek ajándékozta, sőt haszonélvezeti jogáról is ingyenesen lemondott, holott megállapitható, hogy vagyontalan volt s igy a vétel és ajándékozás komoly indoka is hiányzott stb. (G. 1910. május 12. 1221/910. sz. I. p. t.) 17