Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

A szerződések türgya 255 nek, mint a községnek nyújt előnyt, vagy amelynél a község kedvezőbben is szerződhetett volna. Figyelemmel arra a túlnyomó befolyásra is, melylyel a jegyző a község ügyeinek elintézését a községi elöljáróság és a képviselőtestület tagjai között rendszerint irányítja, nem engedhető meg, hogy a jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsen, amely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért azt az ügyletet, amelylyel a jegyző harmadik személytől dijazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a bir óság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. Hogy az egyes konkrét esetekben a közvetített ügylet netán olyan volt, amelynél kedvezőbbet a község nem érhetett volna el, a vitás kérdés eldöntésénél befolyással nem bir, mert nem az egyes esetekben bekövetkezett eredmény, hanem a veszélyeztetett közérdek az a szempont, amelyből a szóbán forgó kérdés elbírálandó. A m. kir. belügyminiszter által 126.000/1902. szám alatt a községi és körjegyzők részére kiadott ügyviteli szabályzat 93. §-a szerint is „nem szabad a jegyzőnek magánmunkálatra megbízást vállalnia olyan ügyben, melynek hatósági eldöntésében hivatali állásánál fogva részt kell vennie." A felperes vétett ez ellen a tilalom ellen, mert a közvetített szerződés megkötése a községi közgyűlés jogkörébe tartozik, a közgyűlésnek pedig a jegyző hivatali állásánál fogva tagja s az 1886: XXII. t.-cz. 58. §-a szerint ott szavazattal bir; a szabályrendelet felhívott §-a pedig nem értelmezhető olykép, mintha az abban foglalt tilalom a közgyűlésnek eldöntése alá tartozó ügyekre nem vonatkoznék, azért, mert a jegyző a szavazástól tartózkodhatik. Az a körülmény, hogy a felperes megállapodásuk értelmében is nemcsak a községgel, hanem magánbirtokosokkal is közvetítette a szerződést, a követelés megítélésére azért nem vezethet, mert az ügylet egységes és az alperestől nyert megbízásnak a felperes csak ugy felelhetett meg, ha a községekkel is elfogadtatta a szerződést stb. (1909. nov. 27. G. 559.*) 387. Aki saját jogával él, az ebből eredő kárért nem felelős, de csakis amennyiben ezzel a jogával a jogszerű korlátokon belül él. Nem védheti azonban a törvény azt, aki jogával nyilván azzal a ezélzattal él, hogy másokat megkárosítson és magának illetéktelenül vagyoni előnyt szerezzen. Az az eljárás, hogy valamely birtokostárs a birtokrendezési ügyben minden jogi érdeke nélkül *) A Curia egy legujabbi, 1911. évi január 31-én 4186. sz. a. bozott határozata szerint csak oly esetben ütközik a jé erkölcsökbe a községi jegyzőnek az ilyen közbenjárása, ha ezáltal a község vagyoni érdeke károsan érintetik.