Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

52 Btk. 116., 140. § Btk. 116. §. Az indítvány visszavonása fokozatos felelősség alsóbb fokozatán levők ellen nem vonja maga után az eljárás megszüntetését a felsőbb fokon felelős személyek irányában. 92. C: A Btk. 115. §. értelmében a magáninditványnak előterjesztése, tekintet nélkül arra, hogy a feljelentésben a tettesek és részesek mind meg vannak-e nevezve, maga után vonja a bűncselek mény közreműködői ellen a bűnvádi eljárás megindítását, a melynek keretét a főmagánvádló nem korlátozhatja azáltal, hogy a közreműködők egyikét vagy másikát az eljárás alól mentesiti, mert ebben az esetben beáll a Btk. 116. §-ában foglalt s a többi közreműködők javára szolgáló kedvezmény, t. i. a bűnvádi eljárásnak a megszüntetése. Valamint azonban a Btk. 115. §. értelmében az eljárás csak a bűntett vagy vétség elkövetésének közreműködői ellen terjed ki, ugy a Btk. 116. §. rendelkezése csak akkor jut érvényre, ha az indítvány visszavonása a közreműködők valamelyikét érinti. A kérdés tehát a jelen esetben azon fordul meg, hogy az indítvány visszavonása érintett-e olyan egyéneket, akik nyomtatvány utján elkövetett cselekmény miatt sajtójogi felelősséggel tartoztak volna? Minthogy a kir. T. valónak azt a tényt fogadta el, hogy D. K. és K. 1. a sajtóközlemény közzétételének elhatározásában részt nem vettek s így a közzétételben közre nem működtek, nyilvánvaló, hogy a főmagánvádló indítványának e visszavonása oly egyénekre, a kik a sajtóközleményt közzétették, tehát mint szerzőtársak sajtójogi felelősséggel tartoznak, nem vonatkozván a Btk. 116. §-ában foglalt jogkövetkezmény az igazi tettesekre ki nem hathat. (1905 szept. 5. 7801.) Bíróságon kivüli kiegyezés az indítvány visszavonásának nem tekinthető. 93. Vádlott azért jelentett be semmiségi panaszt, mert főmagánvádló a varannói járás főszolgabírói hivatala előtt lefolytatott nyomozat alkalmával beismerte, hogy a köztük előfordult dulakodásra nézve vele bíróságon kívül kiegyezett s igy ellene a bűnvádi eljárás megindítására, illetve folytatására jogosítva nem lévén, a büntethetőséget kizáró ok forog fenn. C.: Minthogy a tsz. nem fogadta el való tényként azt, hogy a főmagánvádló indítványát a varannói főszolgabirói hivatalnál vagy a bíróságnál visszavonta és ezt a vádlott maga sem állította, a magánúton történt kiegyezés pedig, a melyet a tsz. való tényként elfogadott, a főmagánvádló inditványozási, illetve vádemelési jogát nem szüntette meg, mert az ily kiegyezés csak magánjogi viszonyt létesít a felek között és igy az semmi befolyással sem lévén arra nézve, hogv az indítvány törvényes határidő alatt előterjesztessék és illetve fentartathassék, a vádlott által érvényesíteni kívánt semmiségi ok nem forog fenn. (1905. évi október 24-én 008=;. sz.) Btk. 140. §. Királysértés. 94. Vádlott nyilt helyen azt kiáltotta, hogy a király bolond és AÍ ia marad.