Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 385- §• 3- p. vádbeli cselekményre a törvényben meghatározott börtönbüntetéslegkisebb mértéke is tulszigorunak mutatkozik: (905 márcz. 4. 2396.) 417. C. A K. J. vádlottra nézve az esküdtbíróság által megállapított enyhítő körülmények (fiatalkor, büntetlen előélet) főleg arra való tekintettel is, hogy a nevezett vádlott a tett elkövetésekor életkorának 16. évét csak két hónappal és 21 nappal haladta tul, annyira nyomatékosaknak találtattak, hogy á figyelembe vett súlyosító körülménynyel (hogy az elhaltat (306. §.) számbavehető indok nélkül bántalmazta) szemben is indokolják büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. §-ának alkalmazását. (905 okt. 17. 8859.) 418. C.: A gyilkosságra való fölbujtással vádolt X. csak szóbeli tényével vált reszesévé a vádbeli tettnek, s ezért tekintettel büntetlen előéletére, mint a fenforgó esetben nyomatékosan enyhítő körülményre és arra, hogy a halálbüntetés, mint a Btk. által meghatározott legsúlyosabb büntetés, a vádlott bűncselekményével arányban nem állván, ez a büntetés az esküdtbíróság által felhozott súlyosító körülmények figyelembe vétele mellett is, felette tulszigorunak jelentkezik: (905 okt. 18. 8895.) 419. C.: A vádlott büntetlen előélete és azon meg nem czáfolt ténynél fogva, hogy F. már akkor a gyárban alkalmazva volt, midőn ő oda került, az óvatosság elmulasztásának kisebb foka (310. §.) súlyosító hiányában mint nyomatékos enyhítő körülmények a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolják: (905 nov. 23. 10,032.) 420. C.: A vádlott javára fenforgó ittas és felingerült állapot (gazdája fiától súlyos sérüléseket szenvedett) mint enyhítő körülmények azon nyomatékos és súlyosító körülménynyel szemben, hogy vádlott a gyujtogatást szolgálatadójának kárára követte el, a Btk. 92. §-ának az alkalmazását nem indokolják. (1906. január 23-án, 758. sz.) 421. Mert a v. büntetlen előélete s a csekélyebb vagyoni kár fenforgása nem nagy nyomatékú enyhítő körülmények, viszont azonban a büntettek természetes súlyán felül még súlyosító körülménynek is nem vehető az, hogy a vádlott egy vak ember irányában élt vissza a beléhelyezett bizalommal, (?) — azzal a nyomatékos enyhítő körülménynyel szemben pedig, hogy a vádlott a bűncselekmények elkövetésének idején a Btk. 87. §-ában megállapított 20 éves életkort nem nagy idővel haladta tul, nem kevésbé nyomatékos súlyosító körülmény az, (?) hogy a vádlott a Btk. 279. §-a szerint 10—15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő szándékos emberölés bűntettén felül oly büntettet (rablást) követett el, melyre a törvény a Btk. 348. §-a szerint 5—10 évig terjedhető fegyházbüntetést határozott; a Btk. 92. §-ának alkalmazására tehát az összbüntetés kiszabásánál a feltétele khiányzanak. (905. febr. 8. 1128.)