Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 385- §• 3- P197 422. Mert az enyhítő körülményül vett f i a ta 1 kor, szemben azzal a súlyosító körülménynyel, hogy már négyszer volt vádlott hasonló rugón alapuló bűncselekmény (333. §.) miatt büntetve, nem bir akkora nyomatékkal, hogy a Btk. 92. §. alkalmazása indokolt volna. (905. május 18. 4896.) 423. Mert az alsóbiróságok által királysértés vétsége miatt a 02. §. alkalmazására 50 kor. pénzbüntetésre itélt v-tal szemben általuk mérlegelt az a két enyhitö körülmény, hogy a vádlott büntetlen előéletű s hogy a tett (140. §.) elkövetése alkalmával italtól felhevült kedélyállapotban volt, jelen esetben nem tekinthető annyira nyomatékosnak, hogy a cselekményre a törvény által meghatározott fogházbüntetésnek a legrövidebb tartama is tulszigorunak jelentkeznék: miért is v. főbüntetése 14 napi fogházban szabatott ki. (1906 január 4-én.) e) a 92. §. alkalmazása miatt bejelentett semmiségi panasz elntasittatott: 424. mert a kir. tábla jelen esetben (sajtó utján elk. rágalmazás) nem állapított meg súlyosító körülményt s ilyen e helyütt sem ismertetett fel; ellenben enyhítő a vádlott jóhiszeme, a közérdeknek vélt szolgálata és a büntetlen előélet. (905 szept. 6. 7821.) A Btk. 92. §-ának s a vizsgálati fogság beszámításának kizárása a Btk. É. t. 35. §-a esetében. 425. V. mint életfogytig tartó fegyházra elitélt fegyencz 1903. -szept. 18-án feltételes szabadságra bocsáttatván, 1905. évi aug. 28-án szándékos emberölés kísérletét követte el, minek folytán a feltételes szabadság kedvezménye tőle megvonatott. A szabadkai esküdtbíróság, az esküdtek verdiktje alapján, vádlottat szándékos emberölés "kísérletében bűnösnek mondotta ki s e miatt az 1890: XXXVII. t.-cz. 35. §-á alapján 2 évi tartamra sötét magánzárkába való elzárásra, ezenfelül hetenként 2 napon át kenyér és viz melletti böjtölésre és esetleges szabadlábra bocsátásától számítandó 5 évi hivatalvesztésre itélte. A Btk. 92. §-ának alkalmazását azért mellőzte: „mert a felhozott súlyosító körülménynyel szemben a vádlottra vonatkozóan fenforgó enyhítő körülmények á 92. §. alkalmazását indokolttá nem •tették." C.: Tekintve, hogy vádlott az esküdtbíróság ítélete szerint az 1880: XXXVII. t.-cz. 35. §-a alapján két évi tartamra sötét magánzárkába való elzáratásra s ezenfelül hetenként két napon át kenyér -és viz melletti böjtölésre ítéltetett; tekintve, hogy a Bp. 385. §-ának 3. pontja szerint meghatározott anyagi semmiségi ok vádlott sérelmére abban az esetben foroghat fenn, ha a bíróság az 1878. évi V. t.-czikk (Btk.) 92. -át, feltételeinek fenforgása daczára nem alkalmazta; ámde a vádlott jelen esetében a felhívott 385. §. 3. pontjában jelzett feltételek fenforoghatása