Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 384. §; 11. p., 385- §• i- a) p. vádat elejtette, azl magánegyén át sem veheti; a jelen esetben B. I. a Bp. 13. §-ában megjelölt sértettnek s igy vád emelésére, illetve az állani hivatalos közege által elejtett vád átvételére jogosítottnak sem tekinthető; tekintve, hogy ezek szerint az elitélt vádlottak ellen törvényes vád nem volt emelve; tévesen alkalmazta a törvényt a k—i törvényszék, a midőn B. I.-nek mint feljelentőnek felebbezését, mint arra jogosított személytől eredőt elfogadta és felebbezése következtében marasztaló ítéletet hozott. Mit sem változtat e felfogás helyességén az a körülmény sem, hogy a pótmagánvád érvényesítésére jogosítottnak elismert személy felebbezése folytán felebbviteli főtárgyaláson vádlottat illetően az ügyész a vád képviseletét átvette, mert a Bp. 556. §-a értelmében tárgyalás sem volt tűzhető, hanem a bejelentett felebbezés visszautasítandó lett volna, de különben is a törvény és a dolog természete szerint az ügyész a törvény szerint nem létező vádat egyáltalán át sem veheti. Eszerint a törvényszék marasztaló Ítélete törvényes vád nélkül hozatott s a Bp. 384. §-ának 11. pontjában körülirt semmiségi ok forog fenn. (1906. szept. 4. 8127.) Bp. 385. §. 1. a) p. A 385. §. 1. a) pontra alapított sem. panasz visszautasítása. 404. C.: A panaszbejelentésből megállapítható, hogy a panasznak (385. §. 1. a) p.) oka az, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a vád alapjául szolgált tett az illető v.-nak volt a tette, azaz nincs bizonyíték az illető vádlottra nézve a vád alapjául szolgált tettben való bűnösség kimondására. Ebben az irányban a panaszt a Bp. 434. ÍJ-ának 3. bekezdése értelmében, mint a törvényben kizártat kellett visszautasítani azért, mert a törvény a bizonyítás módjának és eszközeinek kérdésével kapcsolatba hozható semmiségi okokat, mint alakiakat a Bp. 384. §-ának 5., 8., 9. pontja irta körül, ami által egyáltalában a bizonyításnak, még inkább tehát a bűnösség megállapításában kifejezett eredménynek kérdését kizárta arról a területről, a melyre azt a panaszt használók panaszuknak a 385. §. I. a) pontjára, azaz anyagi semmiségi okra alapítása által átvinni igyekeztek. (905. márcz. 29. 2975.) Bűncselekmény megállapítása miatt használt semmiségi panasz elutasítása, a) Becsületsértés esetén. 405. Az esküdtek verdiktje bűnösnek mondta v.-t abban, hogy F. rendőrbiztos és B. rendőrőrmester ellen mint szerző nyomtatvány utján meggyalázó kifejezéseket használt. C.: A Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján érvényesített panasz azért nem alapos, mert az esküdtek által megállapított tények a becsületsértés tényálladékát kimeritik . . . Hivatalból észlelendő semmiségi ok sem forog fenn, mert az esküdtekhez intézendő fő- és mellékkérdések tartalmából és azok